2023.09.28. 15:48
Szijjártó: az európai és a kínai gazdaság szétválasztása halálos ítéletet jelentene a kontinens számára (videó)
Az európai és a kínai gazdaság szétválasztása halálos ítéletet jelentene a kontinens számára, a kormány ezzel teljesen ellentétes megközelítést alkalmaz, ugyanis úgy véli, hogy a növekedést nagyban segíti az együttműködés a világ leggyorsabban bővülő gazdaságával – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Nyíregyházán.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos
A tárcavezető a Befektetésösztönzési Konferencia sajtótájékoztatóján mindenekelőtt az elmúlt másfél évtized válságsorozatáról és az annak nyomán kialakuló új világrendről beszélt, amely győztesekre és vesztesekre osztja fel a szereplőket – írja az MTI.
Aláhúzta: hogy melyik ország melyik kategóriába kerül, attól is függ, hogy milyen formában van, amikor jönnek a változások, és hogyan tud ezekre reagálni. „Mi itt, Európában egyelőre a dolgoknak nem a jó végén vagyunk, tekintettel arra, hogy Európa pont kifejezetten rossz formáját éli meg akkor, amikor a világgazdaság teljes mértékben átalakul” – közölte.
Majd példaként említette, hogy a kontinens versenyképessége mélyponton van, méghozzá azért, mert egyes politikusok nem gazdasági, hanem politikai, ideológiai alapon hoznak döntéseket, ahogy történt az Oroszország elleni szankciók esetében is, amelyekkel a szavai szerint „először lábfejen, aztán térden, most pedig lassan már tüdőn lövik az európai gazdaságot”.
Szijjártó Péter súlyos veszélynek minősítette a világ ismételt blokkosodását, emlékeztetve arra, hogy a Kelet és Nyugat közötti konfliktusok a múltban is hatalmas károkat okoztak Magyarországnak, és ezért – mint mondta – a kormány ehelyett az összeköttetések, a konnektivitás pártján áll.
Kiemelte, hogy az eddigi gazdasági növekedési modell alapját adó európai–orosz együttműködés szálait egyesével vágták el az ukrajnai háború kitörése óta anélkül, hogy bárki is feltette volna a kérdést, hogy mi lesz helyette.
„Most ehhez képest itt van az újabb őrület, amelynek a német külügyminiszter állt az élére, amely arról szól, hogy hogyan izoláljuk a kínai és az európai gazdaságot” – figyelmeztetett. „Ez lenne a halálos ítélet az európai gazdaságnak, és ez nem politikai állítás, hanem egyszerű matematika” – tette hozzá.
„Mi, magyarok ezzel teljes mértékben ellentétes megközelítést alkalmazunk. Azt gondoljuk, hogy ha a világ leggyorsabban növekvő gazdaságával nem működünk együtt, akkor elképesztően sok lehetőséget szalasztunk el a növekedésre” – jelentette ki.
Ennek kapcsán aláhúzta, hogy hazánk a keleti és a nyugati beruházások fontos találkozási pontjává vált, ez jelenti a garanciát a hosszú távú növekedés fenntartására és az ország nélkülözhetetlenné válására az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóiparban, amely teljesen függőségbe került a keleti beszállítóktól az elektromos átállás terén.
Leszögezte: Magyarország sikeréhez szükség volt Európa legalacsonyabb társasági adójára, a rugalmas munkahelyi szabályozásra, a duális szakképzésre, a politikai stabilitásra és arra a külpolitikai stratégiára is, amelynek eredményeként sikerült megőrizni a jó kapcsolatokat Kelet és Nyugat felé is. Ezek mellett pedig az is fontos volt, hogy a kormány a krízisek alatt is ragaszkodott alapvető célkitűzéseihez, például a munkaalapú társadalomhoz, a munkahelyek megtartásához.
A miniszter ezzel összefüggésben közölte, hogy a koronavírus-járvány alatt mintegy 800 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások az állam 304 milliárd forintos támogatása nyomán, s így sikerült 253 ezer munkahelyet megóvni. Később ugyanezt a taktikát követték az ukrajnai háború eredményeképpen kialakuló válság kapcsán, akkor a cégek energiafüggetlenségének erősítését segítették elő 150 milliárd forinttal, ami 415 milliárd forintnyi beruházást indukált, megvédve 70 ezer munkahelyet – mondta.
Rámutatott, hogy a támogatási rendszerben nemrég jelentős változásokat eszközöltek, amelyek még szélesebbre nyitják a pályázásra jogosult vállalatok körét: csökkentették a minimális beruházási értéket és egyebek mellett könnyítették a támogatáshoz kapcsolódó biztosítéki rendszert is.
Illetve arra is kitért, hogy 2014 óta 18 nagyberuházás valósult meg Nyíregyházán állami támogatással, ezek összértéke ezer milliárd forint körül van, aminek nyomán 8300 új munkahely jött létre. Majd új jelenségnek nevezte, hogy bár továbbra is a német és az amerikai cégek alkotják a legnagyobb beruházói közösséget, 2019 óta rendre több beruházás érkezik Keletről, mint Nyugatról, az első helyen felváltva áll Kína és Dél-Korea.
Ez mutatja, hogy a keleti nyitás stratégiája helyénvaló és sikeres volt. Tavaly a Magyarországra érkező beruházások 48 százaléka tőlünk keletről, 42 százaléka tőlünk nyugatról jött, és 10 százalékot tettek ki a magyar tulajdonban lévő vállalatok
– tudatta.
Szijjártó Péter végül az elektromos akkumulátorgyárak ügyét is érintette, és úgy vélekedett, hogy óriási verseny zajlik ezen beruházásokért, amely elsősorban a munkahelyek védelméről szól.
Figyelmeztetett, hogy ebben hazánk különösen érintett, mivel az autóipar a feldolgozóipari kibocsátás 32 százalékát adja és 175 ezer munkahelyet tart fenn közvetlenül, míg közvetve becslések szerint ennek a négyszeresét. Ennek száma pedig a tradicionális autóipar leépülése mellett csak akkor tartható fenn, ha Magyarország az elektromos átállásban is erős pozíciókra tesz szert.
„A következő néhány évtizedben itt, Európában azok az országok lesznek igazán versenyképesek, azok fogják tudni növekedési pályán tartani a gazdaságokat, akik az elektromos akkumulátor gyárakat meg tudják szerezni maguknak. És mi ebből a szempontból jól állunk” – fogalmazott.
Ennek érzékeltetésére kifejtette, hogy hazánk a lakosságszám szerint a 95. a világranglistán, viszont az elektromos akkumulátorok gyártása terén a negyedik helyen áll, és hamarosan feljön a második helyre
„A Kínán kívüli világ vezetői leszünk az elektromos akkumulátorgyártás tekintetében, ezért irigyel is minket mindenki. Ezért mindenki minden követ meg fog mozgatni annak érdekében, hogy ne érjünk el sikert minden beruházási versenyben” – mondta.
Szijjártó Péter: Magyarország és Kína együttműködése eddig igazi sikertörténet
Magyarország és Kína együttműködése eddig igazi sikertörténet, s a kormány elkötelezett aziránt, hogy ezt a közös sikertörténetet minél tovább írja a két ország - szögezte le a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető a kínai nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy mára a két ország között "stratégiai, átfogó és baráti kapcsolatrendszer" jött létre. Kiemelte, hogy Magyarország 2015-ben első európai államként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, amely csak tovább erősítette a keleti nyitás stratégiájának eredményeit.
"A kínai-magyar együttműködésből Magyarország nagyon sokat profitált (.) Mára Kína lett hazánk első Európán kívüli kereskedelmi partnere. A közép-európai térségben hozzánk érkezik a legtöbb beruházás Kínából" - jelentette ki.
"Az elmúlt négy évből kétszer is a kínai beruházók hozták az adott évben a legtöbb beruházást ide. És Magyarország gazdaságtörténetének legnagyobb vállalati beruházását is egy kínai vállalat hajtja végre" - tette hozzá.
Majd rámutatott, hogy ezek a modern technológiákat képviselő beruházások nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaságot a nehéz körülmények közepette is növekedési pályán lehessen tartani.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az ukrajnai háborúra adott "elhibázott" válaszok miatt a világ újra blokkokra szakadhat, ami ellentétes lenne a kölcsönös tiszteletre alapuló nemzetközi együttműködést támogató Magyarország nemzeti érdekeivel.
Ennek kapcsán "kifejezetten veszélyesnek és károsnak" nevezte azokat a hangokat, amelyek az európai és a kínai gazdaság szétválasztását sürgetik. "Mi azt gondoljuk, hogy minél szorosabb a kínai-európai gazdasági együttműködés, annál előbb tudja visszanyerni az Európai Unió az elmúlt években elveszített versenyképességét" - hangsúlyozta.
Továbbá kiemelte, hogy Kína nemrég átvette az EU korábbi második helyét a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában.
"Ez is mutatja, hogy ha nem leszünk képesek a jövőben szoros európai-kínai együttműködést felépíteni, akkor azon Európa nagyon sokat fog veszíteni" - vélekedett.
A miniszter kitért az ukrajnai háborúra is, emlékeztetve arra, hogy nap mint nap emberek halnak meg és egyre súlyosabb a pusztítás a szomszédos országban.
"Mindeközben Európa egy háborús pszichózisban szenved, amely sajnos elnyomja a béke hangját (.) Ugyanakkor mi pontosan tudjuk, hogy velünk, magyarokkal együtt a globális többség is békét akar" - szögezte le.
"Ezért hálásak vagyunk a Kínai Népköztársaságnak, különösen személyesen Vang Ji miniszter úrnak mindazokért az erőfeszítésekért, amelyeket a béke megteremtése és az emberéletek megmentése érdekében tesznek" - közölte.
Végezetül pedig úgy összegzett, hogy Magyarország és Kína együttműködése eddig igazi sikertörténet, és a kormány elkötelezett aziránt, hogy ezt a közös sikertörténetet minél tovább írja a két ország.
