2024.11.13. 16:38
Magyarország sikeresen hangolja össze a gazdasági növekedés és a környezetvédelem szempontjait
Szijjártó Péter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén először is az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetett. A tárcavezető hangsúlyozta, hazánk ahhoz a húsz állam közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudták növelni a gazdaság teljesítményét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólal az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az Országházban 2024. május 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Magyarország sikeres a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedések és a környezetvédelmi szempontok összehangolásában, amit bizonyít, hogy hazánk a károsanyag-kibocsátása csökkentésével párhuzamosan tudta növelni a gazdasági teljesítményét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén először is az éghajlatváltozás veszélyeire figyelmeztetett, igen fontosnak nevezve a gazdaságfejlesztési stratégiák összehangolását a környezetvédelmi szempontokkal.
Ennek kapcsán megemlítette a két szélsőséges megközelítést: az ideologikus zöld álláspontot, valamint a klímaváltozás tagadását.
„Mi mindkét szélsőséges megközelítést elutasítjuk, s büszkék vagyunk rá, hogy Magyarország sikeresen tudta, tudja összehangolni a gazdaság növekedéséhez szükséges intézkedéseket és a környezetvédelmi szempontokat” – jelentette ki.
Erre példaként hozta fel, hogy hazánk ma a világ azon húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésével párhuzamosan tudták növelni a gazdasági teljesítményüket.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a felelős magyar gazdaságfejlesztési stratégia alapját a környezetkímélő módon, olcsón előállított energiának kell adnia, ez pedig a körülményeket figyelembe véve itthon főleg nap- és atomenergia révén biztosítható.
Majd ennek kapcsán kitért a paksi bővítés állására is, üdvözölve, hogy már valós építkezési munkálatok zajlanak a legszigorúbb biztonsági és szakmai előírások betartása mellett.
Mindkét blokk alatt lezárult a talajkitermelés ötméteres mélységig, másfél millió köbméter földet ástak ki, s így megindulhatott a talajkiemelés is 23 méteres mélységig. Emellett véget ért a résfalazási munka is az érintett mintegy negyven futballpályányi területen. A talajszilárdítás jelenleg is zajlik, összesen 75 ezer furatot kell elkészíteni, ebből 35 ezer már megvan – sorolta.
Emlékeztetett arra is, hogy a két hosszú gyártási idejű eszköz egyike, a 730 tonnás zónaolvadék-csapda már megérkezett Paksra, a másik, a 330 tonnás reaktortartály gyártása pedig áprilisban megkezdődött.
Úgy vélekedett, hogy az első beton öntésére a legkésőbb jövő januárban vagy februárban sor kerülhet, s a beruházás innentől kezdve már a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló nukleáris erőműnek fog minősülni.
Ma Magyarországon a villamosenergia-termelés 65,5 százaléka karbonsemleges, ennek 70 százalékát adja jelenleg a nukleáris energia. A paksi atomerőmű négy blokkja összesen mintegy 2000 megawattnyi kapacitással működik, és a tavalyi évben 90 és 91 százalék között volt a kihasználtsága
– tájékoztatott.
Illetve figyelmeztetett, hogy a szakértők becslései szerint 2030-ig nagyjából 50 százalékkal nőhet az EU villamosenergia-igénye, így a kontinens előtt ugyanaz a házi feladat áll, mint Magyarország előtt.
Arról is beszámolt, hogy a hazai villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása 2010-hez képest 53 százalékkal mérséklődött.
Ehhez nagyban hozzájárult, hogy már tavaly év végére sikerült elérni a 2030-ra kitűzött 6000 megawattos napenergia-kapacitási célt, így előre is hozták tíz évvel az eredetileg 2040-re előirányzott 12 000 megawattos célkitűzést.
A miniszter ezután rámutatott, hogy 1990-hez képest 2023-ra 37 százalékkal csökkent a magyarországi károsanyag-kibocsátás. „2010-hez képest tíz százalékkal csökkent az ország károsanyag-kibocsátása tavalyra. Ez egyébként globálisan a huszadik legnagyobb csökkentés volt” – mondta.
„Hogyha a hosszú időtávot nézzük 1990 óta, akkor bőven az európai uniós kibocsátás-csökkentési átlag fölött vagyunk” – húzta alá, hozzátéve, hogy miközben a magyar kibocsátás 37 százalékkal visszaesett, globálisan ez 62 százalékkal nőtt.
A miniszter végül arra is kitért, hogy jelenleg a hazai földgáztárolók töltöttsége 91,2 százalékon áll, ami az éves fogyasztás 58,8 százalékát biztosítaná, míg az EU-ban átlagosan az éves fogyasztás mintegy 29 százaléka van betárolva.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy 6,3 milliárd köbméter földgáz van a magyar tárolókban, ez hét hónap fogyasztását le tudja fedni, így a felkészülés biztonságot ad az előttünk álló téli hónapokra” – szögezte le.
Az akkumulátorgyáraknak a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kell betartaniuk
A magyar hatóságok a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kérik számon az elektromosakkumulátor-gyártókon, éppúgy, mint minden más ágazatban – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságában a képviselők kérdéseire válaszolva úgy vélekedett, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatosan „komoly fake news-áradattal” kell szembenézni, és tudatta, hogy a létesítési engedély alapján éppen jelenleg is zajlik az első előzetes biztonsági jelentés elbírálása az Országos Atomenergia Hivatalban, de az üzembe helyezés előtt is kell majd egy újabb ilyen értékelést készíteni.
Fontosnak nevezte, hogy a Duna hőterhelése ne haladja meg az engedélyben lefektetett mértéket, de rámutatott, hogy a paksi telephely eredetileg is egy hat blokkból álló üzemre lett tervezve, és a műszaki tervek értelmében teljes mértékben eleget fognak tenni a jogszabályi kötelezettségeknek.
A környezetvédelmi engedély kapcsán pedig leszögezte, hogy az hatvan éven keresztül hatályos.
Szijjártó Péter a Kínával kötött nukleáris együttműködési megállapodást érintve leszögezte, hogy nincs szó sem magyarországi uránbányászatról, sem hulladéktárolásról, hanem főleg az új technológiákra, az úgynevezett kis méretű moduláris reaktorokra kívánnak majd fókuszálni, amelyeknek terén kísérletek, kutatások zajlanak.
Minden olyan ponton keressük az együttműködést, ahol van esély arra, hogy kis nukleáris reaktorok üzembe állásának tanúi lehetünk, és abból adott esetben valamilyen gazdasági haszon származhat
– fogalmazott.
Rátért a földgázvásárlás kérdésére, és emlékeztetett rá, hogy
az Oroszországgal fennálló megállapodás keretében 4,5 milliárd köbméternyi földgáz érkezik hazánkba évente. Hangsúlyozta, hogy a földgáz ára folyamatosan változik, ezért a kormány időről időre kiegészítő kereskedelmi szerződéseket köt annak céljából, hogy a magyar ellátás ne csak biztonságos, hanem versenyképes árú is legyen.
Egyetértett azzal, hogy lépéseket kell tenni a diverzifikáció érdekében, és erre példaként hozta fel, hogy idén megindult a földgázexport Azerbajdzsánból és Törökországból is, továbbá már tárgyalások folynak a katari cseppfolyósított gáz (LNG) jövőbeli vásárlásáról.
Ugyanakkor – mint figyelmeztetett – van egy óriási probléma, a délkelet-európai szállítási kapacitások ugyanis közel sem elégségesek, az Európai Bizottság pedig nem hajlandó hozzájárulni a bővítésükhöz.
Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan álláspontja az Európai Bizottságnak, mert miközben van egy politikai nyomás arra, hogy adjunk fel egy bizonyos forrást, aközben nem kapjuk meg a más források eléréséhez szükséges támogatást
– sérelmezte.
A miniszter
az akkumulátorgyártásról szólva a közlekedési szektor elektromos átállásának fontosságát hangsúlyozta a klímacélok teljesítésében, ehhez pedig az akkumulátorok elengedhetetlenek.
Kifejtette, hogy a gyártókon a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat kérik számon, az elektromos akkumulátorok előállítása terén éppúgy, mint minden más ágazatban.
Nagyon fontos az, hogy amikor egy akkumulátorgyár épül, akkor a hatóságok szigorúan járjanak el az engedélyezésnél (…) A hatóságoknak, ahol szakemberek ülnek, az a dolguk, hogy kizárólag az emberi egészségre ártalmatlan tevékenységeket engedélyeznek
– mondta.
Majd külön is kiemelte a fenntarthatósági szempontokat, a mezőgazdasági területek megóvását, illetve a vízbázis kímélését.
Ezt követően érintette a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amely szavai szerint óriási gazdasági növekedési lehetőséget jelent.
És amikor Nyugat-Európából hallani olyan véleményeket, hogy nem kell a kínai együttműködés, akkor az a sikertelenségből fakadó frusztráció egyik megnyilvánulása, mert (…) rendszeresen nyugat-európai vetélytársaink vannak a beruházásokért folytatott küzdelemben
– jegyezte meg.
Illetve aláhúzta, hogy a nyugat-európai országok is rendkívül aktívan együttműködnek Kínával, különös tekintettel arra, hogy mára az onnan érkező termékek és technológiák nélkülözhetetlenné váltak több fontos iparágban.
Úgy vélekedett, hogy Donald Trump régi-új amerikai elnök is megállapodásra törekszik Pekinggel, most is tárgyalásokra lehet készülni.
Azt gondolom, hogy ha mi a kínaiakkal a magyar szempontból legjobb megállapodások megkötésére törekszünk, akkor a helyes nyomvonalon vagyunk
– jelentette ki.
Végül felszólalt az illegális bevándorlók és a vendégmunkások összemosása ellen is, s tudatta, hogy ma nagyjából 110-120 ezer harmadik országbeli vendégmunkás dolgozik Magyarországon, miközben olyan 70 ezer üres álláshely van.
Aláhúzta, hogy minden állásnál arra kell törekedni, hogy azt magyar ember töltse be, de ahol erre nincs lehetőség, ott ideiglenesen, szervezett keretek között be lehet engedni külföldi munkavállalókat, ha az fontos a nemzetgazdaság működése vagy növekedése szempontjából.
