2 órája
Attól, hogy csökken az infláció, az árak magasak maradnak?
A gazdaságpolitikusok és az emberek közötti ellentét abból fakad, hogy teljesen mást ért mindenki az infláció alatt. Emiatt sokan kétkedve fogadják, hogy a kormány letörte azt.
Infláció nincs, magas árak vannak (a kép illusztráció)
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Vémi Zoltán
Hiába hangoztatja már több mint egy éve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a „kormány letörte az inflációt és ott is maradt” , az üzenet sokszor nem találkozik fogyasztó mindennapos tapasztalataival, aki ha bemegy a boltba, továbbra is azt látja, hogy árak magasak. Első igazság: attól, hogy csökken az infláció, az árak magasak maradnak. Ezt a magasár-érzetet tudja kompenzálni a reálbér-növekedés, ami tavaly közel tíz százalékos volt – írja a Világgazdaság.
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI
A lap leszögezi, hogy a történetben minden szereplőnek, így a nemzetgazdasági miniszternek is igaza van, amikor azt mondja, hogy a kormány letörte az inflációt, hiszen az az éppen aktuális áremelkedést mutatja és egy éve valóban már a 4 százalékos jegybanki célsáv körül mozog, tehát a 3 százalékos szintnek megfelelő árstabilitástól nem vagyunk messze.
A fogyasztó szempontjából viszont a rossz hír az, hogy az árak ettől még nem lettek alacsonyabbak, a korábbi 15-20-25 százalékos áremelkedés ugyanúgy ott van a kenyér vagy tojás árában, dacára annak, hogy a KSH épp 4 százalék alá vagy fölé méri.
Végeredményben pedig azt kell mondani,
lehet a fogyasztó nem ismeri az infláció pontos fogalmát, ettől még igaza van, mivel ő dönt a bevásárlás során, ő viseli az infláció minden következményét és végső soron neki kell a drágább terméket kifizetnie a rendelkezésre álló jövedelméből.
Ha ugyanis magas árakat lát, akkor értelemszerűen óvatosabb lesz és visszafogja a költekezést, mint ahogy láttuk is sokáig. Ennek a pszichés hatását talán sokan alábecsülték, így aztán nincs nagyon mit meglepődni azon, hogy sokáig a kiskereskedelmi sem akart felpörögni, hiába mérte a KSH a reálbérek masszív emelkedését.
Előrelépést ígér a megkötött hároméves bérmegállapodás
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is a béremeléseket szorgalmazza, hogy a vásárlóerő, azaz a reálbér növekedésén keresztül az emberek túl legyenek a korábbi infláció okozta anyagi megpróbáltatáson. Ebből a szempontból is volt lényeges a tavaly decemberben megkötött hároméves bérmegállapodás a munkáltatók és a szakszervezetek között, ami garantálja a következő években is a bérfelzárkózást és a reálbérek folyamatos emelkedését. És persze az sem véletlen, hogy a kormány régóta kritizálja az Oroszország elleni szankciókat, amelyeknek jelentős szerepük volt az energiaválságban, illetve az abból kinövő inflációs sokkban. Minden kínálati sokk általában felfelé hajtja az árakat, ezt láttuk 2022-ben is és ez az, amit az első pillanattól kezdve ellenzett a miniszterelnök.
A Világgazdaság cikkéből az is kiderül, hogy a szakértők szerint a társadalom mely rétegeit viselte meg legjobban az infláció.
