2025.03.28. 13:48
Nagy István bizakodó a ragadós száj- és körömfájás megfékezésével kapcsolatban
Az agrárminiszter a Világgazdaságnak adott interjút, amelyben többek közt szó esett a ragadós száj- és körömfájásvírus terjedéséről, valamint annak megelőző és utómunkáiról is. Nagy István a beszélgetés során elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztők lassan fellélegezhetnek, azonban a juhtermelőket importtilalom sújtja.
– Minden remény megvan arra, hogy egy hét alatt sikerül megállítani a ragadós száj- és körömfájást Magyarországon, és újraindulhat az export, a juhtermelők azonban nem lélegezhetnek fel, mert az arab országok az újabb akkreditációig nem fogadják a bárányainkat – nyilatkozta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter annak kapcsán, hogy tegnap Ausztria megtiltotta Szlovákiából és Magyarországról a szarvasmarha-, juh-, kecske- és sertés-élőállat, valamint hús és vadhús bevitelét az országba.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
– Mire alapozza ezt az optimista forgatókönyvet?
– Az 1700 tehenet érintő kisbajcsi fertőző góc gyors felszámolása után – az összes tehenet kellett megsemmisíteni – kérdés sem merült fel Brüsszelben a hatóságnál, hogy elismerjék ezt a munkát, a regionalizáció elvét elfogadják, és felszólítjuk az EU tagállamait, hogy kivéve azon zónákat, ahol azonosították a fertőzést, oldják fel a Magyarországgal szembeni behozatali tilalmat.
E hét kedden azonban – miután a szlovákiai Medvén is megjelent a vírus, aminek megfékezése érdekében a szlovák kormány határzárat rendelt el Magyarország felé – a Győr-Moson-Sopron vármegyei Levél település egy állattartó telepén szintén kimutatták a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját. Mivel nem kívánjuk kockáztatni a leölt állatok szállítását, ám megfelelő terület az elföldelésükre nem volt a birtokunkban, tegnap délután intézkedtem egy Levél község határában lévő terület azonnali megvásárlásáról. A leölendő állatok vakcinázása megtörtént, a terület előkészítésével párhuzamosan pedig az állatok leölése is megkezdődött.
A gyors intézkedés következtében minden remény megvan arra, hogy a fertőzést lokalizáljuk, terjedését megakadályozzuk.
Ezt követően pedig várható, hogy a regionalizáció elve életbe lép, és a főhatóság gyorsan feloldja a korlátozásokat.
– A Debreceni Egyetem tegnapi Partnertalálkozóján – ahol az agrártárca együttműködési megállapodást kötött az egyetemmel – a több tízezer sertést tartó Bold Agro Kft. képviseletében Szabó Viktor tulajdonos-ügyvezető úgy nyilatkozott, hogy akár több ezer milliárd forintos kár is keletkezhet a magyar gazdaságban, ha továbbterjed a vírus, aminek megakadályozására az intézkedések további szigorítása is szükséges lehet. Ön hogyan ítéli meg ezt?
–Teljes állatmozgás-tilalmat vezettünk be az egész megyében, lefújtunk minden olyan kiállítást, ami a párosujjú patásokat érinti. Zárva marad a győri állatkert is, bármennyire is rosszulesik azoknak, akik szívesen odalátogatnának, és nem lesznek megtartva az állatkihajtások sem, ami különlegesen nagy népünnepély szokott lenni olyan helyeken, mint a Hortobágy.
Lezártunk minden olyan lehetőséget, amely elősegítené a vírusok terjedését, és azt kell mondani, hogy az ennek érdekében hozott intézkedések eddig sikeresek voltak,
hiszen sikerült abban a régióban megőrizni a fertőzést, ahol az említett két eset előfordult. Ha a szél nem fordult volna meg, és nem fújta volna vissza Szlovákiából a vírust, akkor azt mondom, meg is úsztuk volna, mert olyan magas szinten és minden szabályt betartva tudunk védekezni. Ezen túlmenően új intézkedés, amit éppen tegnap véglegesítettünk, hogy nem kockáztathatjuk a leölt állatok szállítását, helyben kell biztonságosan elföldelni őket.
A kárt szenvedett telepen a védekezést teljes állami kártalanítás mellett folytatjuk.
Ez a nemzetközi szabály, ami azért van, hogy senki ne titkolja el az ilyen bejelentésre kötelezett betegségeket, mert ha így lenne, sokkal nagyobb gazdasági kár keletkezik: széthordanák az országban a fertőzést, és a teljes állomány megfertőződne.
Tehát mivel alapvető érdek, hogy a fertőzést lokalizálni lehessen, érdekeltté tesszük az állattartókat abban, hogy már az első gyanúnál jelezzék a veszélyt, hogy laborkörülmények között azonnal ellenőrizni tudjuk, valóban van-e fertőzés. Ha van, akkor nyilván életbe lépnek az állatok megsemmisítését előíró szabályok. Természetesen a telepen túl is keletkezik gazdasági kár, hiszen azon termelők, akiknek exportkötelezettségeik vannak vagy lennének, most nem tudnak teljesíteni.
A gyors, hatékony intézkedések azért is nagyon fontosak, hogy a korlátozások – amelyek egyébként teljesen természetesek, mi magunk is megtiltjuk a behozatalt, ha valahol járvány tör ki – mielőbb kivezethetők legyenek. Mindezzel együtt azt kell mondjam, hogy sajnos a világban mindenütt járványokkal kell szembenézni:
- küzdünk a madárinfluenza-vírussal,
- küzdünk az afrikai sertéspestis ellen,
- küzdünk most a ragadós száj- és körömfájással és a kiskérődzők pestisével, ami nemrég jelent meg Zala vármegyében.
Ilyen körülmények között kérdéses, mi lesz a húsvét környékén tetőző bárányexporttal. Nagy István erre a kérdésre is válaszolt az interjúban, aminek folytatása IDE kattintva olvasható.
