Új szerepben a pajták: népzene, irodalom, szalmabála vár a csillagok alatt

A PajtaKult program balatoni helyszíneiről a kiemelkedően magas színvonalú összművészeti program megálmodóját, a Fonó Budai Zeneház igazgatóját, Horváth Lászlót a LikeBalaton kérdezte.

– Te vagy a PajtaKult ötletgazdája. Régi álmod vált valóra?

– Az a fajta puritán építészet, amely a pajtákban fellelhető – a maga nemes térformálásával – a felesleges teret juttatja eszembe és mindig izgatta a fantáziámat. Ezek a csűrök kihasználatlanul állnak, de nem idejét múltak. Szerettem volna, ha elindulnak a totális enyészetből a megújulás és a közösségi térré válás irányába. – Minden térnek megvan a maga nullpontja – mondja Tolnai Ottó író, költő aki irodalmi nyelven fogalmazta meg azt, hogy minden térben ezernyi lehetőség rejlik.

– Milyen pajtamegújulásoknak voltál tanúja határon innen és túl?

– Rengeteg olyan pajta-tulajdonossal találkoztunk, akik ettől a nullponttól indulva építették fel az álmaikat a saját csűrjükben. (Kaszás Attila Pajtaszínház, Almalom, Pajta Bisztró). A Fonó Budai Zeneház tavaly ünnepelte a huszonöt éves jubileumát. Ez alkalomból mi is megújítottuk a pajtánkat. Lebontottuk a falát és bevezettük a fényt. Jött a világosság. Azonnal láthatóvá vált, hogy hatalmas erő és szellemiség van ezekben a puritán terekben.

– Hogyan tud egy Balaton-felvidéki csűrben működni egyszerre az innováció és a hagyomány?

– A hagyomány azt jelenti, hogy tiszteled az elődeidet. Azokat, akik az 1700-as években megépítették ezeket a pajtákat. Nem rombolod porig, hanem ebbe a térbe viszel be olyan értéket és víziót, amellyel egyedi élményben lehet része a látogatónak.

– Volt különösen emlékezetes pajtás élményed?

– Kása Béla-kiállítás volt a Márffy Házban (Alsóörsön található – a szerk.) Ezt követően a művész, a párja és egy énekesnő spontán örömzenélésébe kezdett. Ezekben a pajtákban nagyon magas színvonalú művészi tartalmak jönnek létre. Ilyen volt Snétberger Ferenc szólókoncertje is a veresegyházi malomban. Hetven ember és elképesztő élmények.

– A PajtaKult projektet azzal a céllal indították el, hogy összehangolják azon kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben vagy hasonló ipari épületekben zajlanak – olvasom a leírást. Hogyan kapcsolja össze a program a történelmi Magyarország magyarjait?

– Gyakran járnak hozzánk Erdélyből zenészek és mi is járunk a határon túli magyarlakta területekre (Gyimes, Muravidék, Délvidék). Együttműködünk ezekben a projektekben. A csűrök Erdélyben különös jelentőséggel bírnak. Mérán például Csűrfesztivál néven tartanak világ- és népzenei fesztivált.

– Mi a PajtaKult programjainak legnagyobb erőssége?

– A csűrök minden művészeti ág befogadására alkalmasak, legyen az koncert, kísérleti színház, táncház, gasztro találkozó, irodalmi esemény vagy kiállítás. A lényeg, hogy a pajtákban minden esetben van hozzáadott tartalom, s a magyar identitás minden téren jelen van.

– Úgy kell elképzelni a programot, hogy van az adott pajtában/csűrben kiállítás, egyedi menüsor, autentikus koncert és utána táncház?

– Vannak olyan helyek, ahol markáns a gasztronómiai vonal. Ilyen a Katlan Tóni Kultúrkonyhája Veresegyházon, amely egy régi malomban működik. Ott a gasztro mellé pakoltak nagyon erős kulturális, művészeti tartalmat. A Szentendrei Skanzenben egész napos programkínálattal találkoznak a látogatónk. A Fonóban tánctanítás is van. Az Üllési Pusztaszínház az Alföld közepén, a csillagos ég alatt található. Nehezen megközelíthető, de olyan megtartó erő uralkodik benne, hogy soha többé nem akarsz hazamenni.

– Bizony, a pajták általában nem a főútvonalak mentén találhatóak. Hogyan jutok el a balatoni pajtába és hogyan jutok haza, ha éjszakába nyúlik a program?

– A pajtákban más az idő múlása, nem rohan a közönség és a táncház a hajnali buszig tart. Ha mégis elalszol egy szalmabálán, az álmaid is egészen mások lesznek. Sokan számolnak be arról, hogy mindez hatalmas élmény és hogy egészen más világba csöppennek egy-egy ilyen program alkalmával. Sok helyszínen van szállásehetőség, de az utazást mikrobuszokkal is meg lehet szervezni.

– Milyen étkek vonulnak fel a helyszíneken? Fontos, hogy balatoni terményekből készüljenek?

– Volt olyan pajta, ahol tíz tételből álló menüsor állt össze, olyan ételekből, amelyek illeszkednek a tájhoz és a helyi terményekből készülnek. Imádtam például az egyik helyszínen a tökmaglevest és a sertésszüzet.

– Milyen emberek a pajtatulajdonosok?

– Kellően őrültek és elhivatottak az álmaikat illetően. A PajtaKult programmal most végre lehetőségük nyílik megvalósítani a terveiket. Életküldetés van a pajtákban és ez nagyon erős kötődés. A PajtaKult nyertes ügy.

– Mesélj a Balaton körüli PajtaKult helyszínekről.

– Paár Julianna énekesnő és zeneterapeuta a Balaton-felvidéki nagykövetünk. Tárkány-Kovács Bálint (a Tárkány Művek alapítója) és a felesége Taliándörögdön vettek házat, amelyhez tartozik egy pajta, amelyet épp felújítanak. Zeneileg és építészetileg is kiemelt központot hoznak létre. Fiatal értelmiségiek vállalják fel a vidéki életet és rájönnek, hogy minden az övék: az utca, a táj, a templom. Mindenük megvan és otthon érzik magukat. A Balaton-felvidék ebből a szempontból különösen gazdag örökséggel rendelkezik.

– Salföldön is komoly hagyománya van már a pajtának.

– A salföldi Pajta Galéria már több mint húsz éve működik. Ott a fotóművészetnek adott helyet a tér. A Salföldi Dalföld is kiemelt program, ahol számtalan pajta életre kel minden nyáron.

– Mivel a Veszprém-Balaton 2023 írta ki a pályázatot, feltételezem, hogy Veszprém és környéke kiemelt helyen szerepel a PajtaKult programban.

– 2023-ra komplett pajtaközösségek készülnek majd fel, hiszen ott két évig óriási kulturális pezsgés lesz. Az egyik karakteres példa Vöröstó települése, amely egy igazi pajta-erőd (Balaton-felvidék, Kapolcstól keletre – a szerk.) Olyan falu, ahol minden házhoz tartozik pajta.

– Kik lépnek fel a balatoni állomásokon?

– A népzenétől a világzenén át a teljes hazai zenei paletta felvonul majd a pajtákban. A Kerekes Band már biztosan lesz néhány állomáson. Legkésőbb tavaszra összeáll az egész éves program és akkor már a balatoni helyszínekről is bővebben tudok majd beszélni. Amikor kivirágzik a természet, berobban a PajtaKult program 2022-es éve is. 

Veszprém városa és a Bakony-Balaton régió közös pályázattal nyerte el a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, amely sokszínű programjával, fejlesztéseivel törekszik a térséget európai színvonalú kulturális és kreatív színtérré növeszteni. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. jelen felhívás keretében támogatni kívánja azokat a törekvéseket, új kezdeményezéseket, amelyek érdemben képesek fejleszteni az EKF-régióhoz már csatlakozott településeken a helyi kulturális kapacitást, a helyi közösségek kultúrához való hozzáférését, a közművelődési és közösségi tevékenységek színvonalas és színes szaporodását.

Borítókép: Csík János és a Mezzo koncertje a PajtaKult program keretében (PajtaKult hivatalos)