2025.04.08. 18:22
MS mester és kora című kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban (videó)
Az MS mester és kora című kiálltás közös tudás és szenvedély metszetében született – mondta Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára kedden, a Szépművészeti Múzeum új, a középkori mester művészetét és korát bemutató időszaki tárlatának megnyitóján. A kiállítás ismételt bizonyosság arra nézve, hogy a múzeum világa nem mozdulatlan, merev, épp ellenkezőleg: alkotóenergiák feszítik szét a falakat, felfedezések, felismerések tartanak lázas izgalomban szakembert és laikust – fogalmazott.
Az államtitkár megköszönte a kurátorok és a kiállítás rendezésében résztvevő szakmai csoportok munkáját, akiknek nemzetépítő tevékenységét immár a magyar kulturális örökség elválaszthatatlan részévének nevezte.
Forrás: MTI Fotó: Purger Tamás
„A kiállítás előkészítése egy történészekből, művészettörténészekből és restaurátorokból álló kutatócsoport munkájával kezdődött meg, az ő kutatási eredményeik alapozták meg a ma nyíló kiállítás legfontosabb mondanivalóját” – hangsúlyozta Vigh Annamária, a múzeum főigazgató-helyettese.
A szerdától július 20-ig látogatható kiállítás Jagelló-kori történeti részének kurátora Buzás Gergely régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának igazgatója volt, a mesterrel foglalkozó rész kurátora pedig Endrődi Gábor, Pattantyús Manga és Sarkadi Nagy Emese művészettörténészek – fűzte hozzá.
Vigh Annamária kiemelte: különös jelentőséget ad a kiállításnak, hogy ilyen teljességében még soha egyetlen tárlaton sem volt látható MS mester monumentális remekműve, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltáráról származó hét táblakép, amelynek installációja is egyedi látványt nyújt.
Az MS mester és kora kiállításon megtekinthetők a művész ismeretlen alkotásai
A kiállítás a magyarországi középkori művészet egyik legjelentősebb, de személyét illetően titokzatos alkotóját, az MS mesterként ismert művészt és korát mutatja be. A tárlaton láthatók a mester eddig ismert és újonnan beazonosított alkotásai, valamint átfogó képet kaphatnak a látogatók a művész alkotói környezetéről, a stílusát meghatározó művészeti régiókról, valamint a 15-16. század fordulójának magyar történelméről is.
A bemutató egyúttal új javaslatot tesz a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb rejtélyének feloldására is, hogy ki rejtőzhet az MS monogram mögött.
A téma legutóbbi áttekintésére és a hozzá kapcsolódó kiállításra legutóbb 1997-ben került sor a Magyar Nemzeti Galériában, amikor a mester legismertebb alkotását, a Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció) című oltártábláját restaurálták. A mostani kiállítás újraértékeli az alkotó szerepét nemcsak a magyarországi művészetben, de az európai festészet és grafika kontextusában is.
A kiállítást megelőző kutatás fő célja a középkori mestert körülvevő művészeti miliő meghatározása volt. A kutatók górcső alá vették MS mester legismertebb alkotásait, a selmecbányai táblaképeket és a mesterrel kapcsolatba hozható más műveket, valamint megpróbálták rekonstruálni az oltárképek hátterét.
A kutatás segítségével egy sor új festményt és rajzot sikerült azonosítani a művész vagy műhelye alkotásaként, amelyek révén mintegy háromszorosára nőtt az MS mesterrel kapcsolatba hozott művek száma.
Ezen alkotások segítségével nyomon lehet követni a művész tevékenységének helyszíneit: a 15. század utolsó éveiben valószínűleg Nürnbergben tartózkodott, majd Bécsben telepedett le, ahol sikeres karriert futott be.
A monografikus tárlat középpontjában a művész legismertebb alkotása, a selmecbányai Szent Katalin-templom egykori főoltára (1506) áll. A monumentális remekműből fennmaradt hét táblaképet most először sikerült összegyűjteni.
Közel száz különböző alkotást és dokumentumot vonultat fel a kiállítás
A tárlat első szekciója a Jagelló-kor bemutatásával kezdődik, itt a műtárgyak mellett makettek, térképek segítik a korszak megismerését.
A következő rész a selmecbányai főoltárt mutatja be, amely impozáns látványt nyújthatott eredeti helyén. Ezt azonban ma már csak elképzelni lehet, hiszen az oltárt alkotó, részben megcsonkított nyolc táblakép – amelyekből ma csak hetet ismernek a kutatók –, a 20. század első éveiben különböző helyszínekről került elő: a Vizitáció például a tópataki plébánia padlásáról, a Jézus születése a hontszentantali templomból, a négy passiójelenet pedig a szentantali kastély urának, Philipp von Coburg hercegnek a tulajdonából.
Fotó: Purger Tamás / Forrás: MTI
MS mester újonnan azonosított műveit a rajzokat bemutató teremben lehet látni. Az oltáron kívül eddig egyetlen alkotás volt ismert, amelyen MS mester elhelyezte a monogramját, egy zenélő szerelmespárt ábrázoló, a párizsi Louvre-ban őrzött rajz. Ez a mű nagy segítséget nyújt a kutatáshoz, mert a festményekkel ellentétben itt a műhelytársak közreműködésétől mentesen lehet találkozni a művész keze nyomával. A kurátorok további hat rajzot azonosítottak MS mester alkotásaként, amelyek többsége a pályakezdő művész Nürnbergben készített gyakorlólapja lehetett. A kiállításrész nagy hangsúlyt fektet a művész és Albrecht Dürer kapcsolatára is.
Külön szekció foglalkozik továbbá a bécsi Szent István-székesegyház valószínűleg szintén MS mester által festett, három szentet ábrázoló falképegyüttesével, valamint egy további rész Alexius Funck és Margarethe Stainer 1520-as években készült bécsújhelyi epitáfiumával, és az ausztriai művészetben akkor fellépő új tendenciákkal is. A kiállítás kurátorai ebben a részben tesznek javaslatot az MS monogram mögött rejtőző művész azonosítására egy Bécsben működött festő, Michel Schröter személyében.
A tárlat záró szekciója a művész Magyarországon őrzött alkotásain végzett modern, készítéstechnikai és anyaghasználati kutatásokat mutatja be.
A csaknem száz különböző alkotást és dokumentumot felvonultató kiállítást az esztergomi Keresztény Múzeummal, valamint több mint 20 kölcsönző intézmény közreműködésével rendezte meg a Szépművészeti Múzeum a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében.
