Most akkor tüntessünk, vagy sem?

Pikó Stefánia

Egyesek szerint nem kellene minden projektnek tapsolva örülni, ugyanis a különböző városfejlesztési tervek előkészületeikor számtalan fát vágnak ki. Mások szerint e fakivágások vagy átültetések elkerülhetetlenek, a szükséges rossz, amit el lehet nézni, hiszen közben a város fejlődik, szebbé, modernebbé válik, és igenis törekszik arra, hogy zöldebb legyen több ezer facsemete elültetésével, újabb zöldövezetek kialakításával. Az érvek és ellenérvek folyamatos ütköztetése végeláthatatlannak tűnik.

Keszekusza szabályok

Egy helyi lap január végén arról írt, hogy az önkormányzat 2019-ben 655 fát ültetett, hogy pótolják az építkezések, például a Baross-híd melletti átalakítások miatt kivágottakat. A lakótársulások által kérelmezett körülbelül 1000 kivágott fát azonban nem pótolták, annak ellenére, hogy a várost szabály kötelezi arra, hogy minden kivágott fa után öt csemetét ültessenek. A lakótársulások vagy lakosok által benyújtott kérelmeket bizottság bírálja el, hiszen kérésre sem lehet bármely fát kivágni, csak azt, amelyik építkezést akadályoz, beteg, kiszáradt, vagy állapota és helyzete miatt veszélyes lehet, illetve azt, amelyik gátolja a jelzőtáblák láthatóságát az út szélén. Az eljárás leírásából kiderül, nem is a város, hanem a kérelmező számára kötelező öt-öt csemetét ültetni a kivágottak helyett, erről egy nyilatkozatot is le kell adniuk a polgármesteri hivatalban. A műszaki igazgatósághoz érkező beadványokban tavaly összesen 1331 fa kivágását kérték, ebből 939-et engedélyeztek (nem vitték véghez még mindet), facsemetéket viszont nem ültettek. Az igazgatóság ezt azzal magyarázta, hogy a kéréseket egyszerű panaszokként kezelték és regisztrálták, mivel a fák mind a lakosokat vagy a járműveiket veszélyeztették, ezekre pedig nem érvényes az említett határozat. Ha tehát egy fát pusztán személyes okokból szeretnénk kivágatni, akkor a bizottság ezt nem engedélyezi, ha viszont engedélyezi, akkor nem kell újakat ültetni a helyére, mert „közveszélyes” fáról van szó. A kérdés csak az, hogy ezek alapján milyen esetben „ültetik” mégis gyakorlatba a szabályt. Orlando Balaş ökológus, aki a múlt heti, a fakivágásokat ellenző tüntetést szervezte, egyik nyilvános szereplésén elmondta, az említett ültetéseket csak a szabály megalkotása utáni néhány évben hajtották végre. Ő maga is tanácsadóként dolgozott a városházán, de 2018-ban, elmondása szerint, felmondott, mert nem értett egyet ennek tevékenységeivel.

Február közepén mi is beszámoltunk a műszaki igazgatóság sajtótájékoztatójáról, melyen szóba kerültek a fakivágások és -ültetések is, Florin Birta alpolgármester pedig nem tagadta, hogy ez az arány jelenleg negatív, a fent említett szabályzattal kapcsolatban pedig ő is azt mondta, hogy a lakók által kért kivágások szükségesnek is bizonyultak, azok a fák útban voltak, veszélyesek voltak, így nem is kérhetik meg, hogy a helyére másik ötöt ültessenek. Hozzáfűzte, hogy módosítani fognak ezen a szabályrendszeren. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ne csak a kivágott, beteg vagy sérült fák eltávolítását vegyük észre, hanem azt is, hogy a következő két év folyamán 12 hektárnyi területet fognak parkosítani, nem űznek gúnyt Nagyvárad zöldövezeteiből. Ebben az ígéretben azonban sokan kételkednek. A február 11-ei sajtótájékoztató után, február 14-én Florin Birta arról értesítette a lakosságot, hogy egy három területből összetevődő, 65 hektárnyi erdősítést terveznek a városban – erre mondta azt Orlando Balaș a múlt héten szervezett tüntetés során, hogy ez csak egy, a választási kampány során elhangzó blöff. Az ültetéseket ebben a hónapban tervezik elkezdeni, a projektre vonatkozó határozat már megszületett.

„A Szent László híd mellett kivágott Körös-parti fák miatt szervezett tüntetésen Orlando Balaș, Ilie Bolojan polgármester korábbi tanácsadója azt nyilatkozta, hogy 2008–2020 között Nagyváradon körülbelül 20.000 fát vágtak ki. A városháza sajtóközleménye szerint a tüntetés kampányjellegét az is bizonyítja, hogy az esemény résztvevői megkísérelték összemosni a városháza tevékenységével a Körös-parti munkálatokat, holott ehhez az önkormányzatnak semmi köze, a parttisztítási munkálatot a Körösök Vízügyi Igazgatósága végzi” – lehetett olvasni egy korábbi lapszámunkban, melyben összefoglaltuk a városvezetés álláspontját a múlt heti tüntetés kapcsán. Balaș akkor a sajtónak elmondott nyilatkozatában meg is említette a vízügyi igazgatóságot, és kihangsúlyozta, hogy az igazgatóság gyakran végez olyan parttisztítási munkálatot, mely címszó alatt egészséges, útban lévő fákat is kivágnak, utalva ezzel a Körös-parti fákra. A városháza ezzel kapcsolatosan közleményében leszögezik ugyanakkor, hogy 2008–2019 között összesen 7915 fát vágtak ki és 28.705-öt ültettek el.

Mit mond a tájépítész?

Megkerestünk egy nagyváradi tájépítészt, és arra kértük, árulja el, hogy látja ezt az egész vitát szakértői szemmel, mi a személyes véleménye. „Ennek az egésznek van jó és rossz oldala is. A jó oldala az, hogy valóban fejlődik a város, számos projekt van. Azok a fák, amik most ki lettek vágva a Körös-parton, történelmi relikviáknak számítanak, hiszen nem egy-két éves fákról van szó, ezek már Ady idejében is itt voltak. A Holdas templom melletti tölgy vagy bükkfát is kivágták, amely szintén egy hatalmas jelentőségű botanikai kincs volt. Nagyon szeretem a természetet, de sajnos vannak ilyen esetek, amikor két érdek ütközik” – fogalmazott. Megemlítette a tiszafák szomorú esetét is, mely kapcsán őt is megkereste a városvezetés, de nem volt hajlandó aláírni azt a dokumentumot, mely ígéretet tett arra, hogy a tiszafák életben maradnak az átültetés után is. Ezt azzal magyarázta, hogy ilyesmit nem garantálhat, ha nem a saját emberei végzik el a munkát. Azt a későbbiekben is többször megemlítette, hogy szerinte gyakrabban van gond a kivitelezéssel, mint magával az elképzeléssel – látott már olyan parttisztítást, fametszést, kivágást vagy átültetést, mely módszereiben hagyott némi kivetnivalót maga után. Véleménye szerint az őrületes nagy felháborodásra valójában nincs ok, egy város fejlesztése, fejlődése során fakivágásokat is végre kell hajtani. A gond az, hogy nem figyelünk oda a kellő mértékben a több ezer facsemete ültetésére, és mivel ezek nem olyan látványosak, mint egy vagy több idősebb fa eltávolítása, hajlamosak vagyunk nem észrevenni. Kérdésünkre válaszolva azért megjegyezte, hogy egyértelműen meg lehetne szervezni ezeket a tevékenységeket úgy, hogy kevesebb idős fa essen áldozatul.

Fotók: Alexandru Nițescu