Megyei Tanács

2020.11.03. 10:12

Pásztor: Kegyetlen választási kampányfogás a megyei tanács szakapparátusának csökkentése

A Bihar Megyei Tanács szakapparátusának drasztikus, mintegy ötven százalékos csökkentése nem egyéb, mint kegyetlen választási kampányfogás Ilie Bolojan tanácselnök részéről, nyilatkozta portálunknak Pásztor Sándor, a megyei tanács korábbi elnöke.

Pap István

A Bihar Megyei Tanács leköszönt elnöke szerint egy, a sajtóban jól előkészített kampányakció része az, ahogy Ilie Bolojan új tanácselnök lefaragta a Bihar Megyei Tanácsot, az intézmény 174 munkavállalójából mindössze nyolcvannyolcat hagyva meg. „Politikailag valószínűleg jól hangzik, hogy nyolcvannyolc főre levitték a megyei tanács szakapparátusát, és most Ilie Bolojant nemzeti hősként élteti a sajtó egy része, de előbb-utóbb jelentkezni fognak a működési problémák. Ugyanez a szlogen volt három mandátummal ezelőtt Nagyváradon, de most az alkalmazottak száma megint ugyanakkora ott is, mint volt három mandátummal ezelőtt” – fogalmazott Pásztor Sándor.

Csúsztatások

A volt tanácselnök tételesen cáfolta mindazokat az általa csúsztatásoknak nevezett állításokat, amelyekkel Ilie Bolojan indokolta a drasztikus létszámcsökkentést, illetve azokat a félinformációkat is, amelyek a sajtóban jelentek meg. Először is leszögezte, hogy 163 alkalmazottal vette át a megyei tanácsot és 174 alkalmazottal adta át, ez a szerkezeti felépítés országos összehasonlításban is kicsinek számít, vannak mind területileg, mind pedig lakosság szempontjából kisebb megyék is, amelyek megyei tanácsai nagyobb apparátussal működnek. Pásztor szerint csúsztatás az, hogy a megyei tanács elnökének hat tanácsosa volt, mert, mint elmondta, a Közigazgatási Kódex lehetőséget biztosít arra, hogy a tanácselnöknek hat, az alelnököknek pedig két-két tanácsosuk legyen, „de ezeket a tisztségeket sosem töltöttük fel, nekem ugyanúgy három tanácsosom volt, mint amennyi most Bolojannak van” – fogalmazott. Mint kifejtette, csúsztatás az is, hogy úgy beszélnek a megyei tanács dolgozóinak magas fizetéséről, hogy közben nem említik meg, hogy a megadott számok a bruttó fizetést jelölik. „Tehát amikor azt mondják, hogy valakinek közel nyolcezer lejes fizetése volt, az azt jelenti, hogy nettó négyezer lejt vitt haza”.

Akvárium, magyar zászló

Pásztor Sándor a továbbiakban elmondta, hogy ő maga politikai lejárató kampány áldozata, hiszen „olyasmit írnak rólam, hogy elvittem az akváriumot, a magyar zászlót az irodámból, kihúztam a szegeket a falból, hogy még a vakolat is leesett. Az akváriumot azért vittem el, mert az az enyém, én hoztam ide, mikor elnök lettem, és elvittem a képeimet, amelyek az enyémek. Egyetlen szeget nem vettem ki a falból, az irodámat teljes rendben adtam át az új tanácselnöknek. A folyosón meg azért voltak bútorok, mert négy irodát teljesen felújítottunk, és ameddig tartott a felújítás, kiraktuk a bútorokat és a számítógépeket a folyosóra, és miután megtörtént a felújítás, visszakerültek az irodákba, tehát nem barikádozta el magát senki. Az egész leltárt hiánytalanul átadtam. És mindezek mellett ott van a létszámcsökkentésről szóló intézkedés, mire most rá lehet építeni a nemzeti hős imázsát, megsózva olyan pikáns hírekkel is, hogy a volt elnök elfutott a magyar zászlóval a megyei tanácsból. Ez nagyon tetszik a román olvasóknak, főként úgy, hogy az már nem jut el hozzájuk, hogy a magyar zászló is ott maradt, mert az a megyei tanács leltári tárgya” – fakadt ki Pásztor Sándor.

Megbélyegzés

Az pedig már kifejezetten sötét történelmi korszakokat idéz, folytatta, ahogy az elmúlt hetekben megbélyegezték a sajtóban a megyei tanács alkalmazottait, akikről azt hangoztatták, hogy csak felveszik a fizetésüket, de nem dolgoznak semmit, csak alszanak, hogy nem volt helyük az irodákban stb. és miattuk nem fejlődik a megye. És miután így megbélyegezték az alkalmazottakat, jött Bolojan „és kivégezte őket, és így lehetett politikai tőkét kovácsolni ebből az ügyből” – mondta a megyei tanács volt elnöke.

Intézmények

Pásztor Sándor szerint hamis az a beállítás, miszerint a megyei tanács keretében két különálló szervezet is ugyanazzal, azaz turisztikával foglalkozik, hiszen a turisztikai információs központ, mint ahogy az a nevéből ki is derül, tájékoztató tevékenységet végez, míg a Turisztikai Desztinációs Menedzsment Ügynökség (AMD) a Nagyváradi Egyetemmel közösen működtetett alapítvány, amely a megye turisztikai menedzsmentjét és politikáját viszi, projekteket valósít meg, rendezvényeket szervez. Amúgy pedig mind a két intézmény a korábbi, liberális vezetésű megyei tanácsok idején jött létre. „Az egyetlen új struktúra, amit mi hoztunk létre, az az Ecolect fejlesztési ügynökség, amely a megyei szelektív hulladékgyűjtési rendszert fogja össze. Ennek kapcsán nem is szólt egy szót sem Bolojan, aki Nagyvárad polgármestereként két évvel ezelőtt elérte azt, hogy a megyeszékhelyet vegyék ki ebből a rendszerből, mondván, hogy mi nem vagyunk képesek menedzselni ezt a projektet. Miközben a megyében mindenhol működik már a négyfrakciós hulladékgyűjtés, csak Nagyváradon nem, mert itt eleve három frakcióra írták ki a tendert, és most korrigálják ezt a hibát.”

Várható volt

Pásztor Sándor szerint szomorú az, hogy az új vezetés meg akarja szüntetni a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió Alapítványt, mely húsz éve köti össze a határ két oldalán lévő megyéket. De mint mondta, nem érte váratlanul ez a döntés, ugyanis Ilie Bolojan polgármesterként Nagyváradot fél évvel ezelőtt már kivezette ebből az alapítványból. Mindazonáltal a volt tanácselnök szerint rossz üzenete van egy ilyen döntésnek, „ráadásul nincs értelme sem, ha csak annyi nem, hogy megspórolja néhány munkatárs fizetését, akik közös, határon átnyúló rendezvényeket szerveztek”. Hozzátette, hogy a Bihar megyei Közösségi Ügyek Igazgatóságának a megszűnésével sem történik váratlan dolog, hiszen évekkel ezelőtt Ilie Bolojan Nagyváradon is megszüntette annak lehetőségét, hogy közpénzből átlátható módon, pályázati alapon lehessen támogatni a civil szférát. „Valószínűleg a megyében is az lesz, mint a városban: az összes, a civil szférára és a kultúrára szánt összeget becsatornázza majd a turisztikai desztinációs ügynökségbe, és azon keresztül fogja osztogatni a pénzt. Ugyanezt csinálja a nagyváradi önkormányzatban az APTOR, melynek vezetőjét, Mihai Jurcát, mint hallom, át is akarja hozni az AMD élére” – fogalmazott Pásztor Sándor.

Főépítészi hivatal

Drasztikus és komoly gondokat előrevetítő létszámcsökkentést hajtott végre a megyei tanács új vezetője a megyei főépítészi hivatalnál. „Pedig kevés emberrel nagyon nehéz lesz vinni a megyét úgy, hogy az önkormányzatok kilencven százalékában nincs főépítész, tehát minden engedélyt Nagyváradon kell kiállítani” – figyelmeztetett Pásztor, aki így folytatta: „Ezért is csúsztatás az az összehasonlítás, hogy Nagyváradon egy nap alatt adnak ki egy építkezési engedélyt, míg a megyében hét napra van erre szükség, mert egész más Váradon kiadni egy építési engedélyt, és egész más Alsóbiharkristytóron, ami 98 kilométerre van Váradtól, és ahova ki kell menni, meg kell nézni a helyszínt, kell egy jóváhagyás a helyi önkormányzattól stb.”

Jogászok

Az is aggályos Pásztor Sándor meglátása szerint, hogy a felére csökkentették a jogászok létszámát, méghozzá arra hivatkozva, hogy amúgy sem dolgoznak eleget, mert a váradi önkormányzatnál több mint kétszáz per jutott egy jogászra, a megyénél meg nem jutott csak több mint harminc. „Csakhogy mi eleve olyan típusú politikát folytattunk, hogy ne legyünk perelhetők” – mondta Pásztor Sándor, hozzátéve, hogy mindig is támaszkodtak jogászaik szakértelmére, vagyis most olyasmiért rúgja ki Ilie Bolojan a jogászokat, amiért dicséret illetné őket.

Szociális és jogi probléma

Pásztor Sándor kiemelte, hogy a jelenlegi, világjárvány sújtotta helyzetben minden arról szól, hogyan kell és lehet megtartani a munkahelyeket, erre Ilie Bolojan a tél kezdetén dob utcára közel száz embert, ráadásul akkor, amikor egyébként semmi nem kényszeríti a megyei tanácsot egy ilyen döntés meghozatalára. „Köztisztviselőket amúgy sem lehet csak úgy utcára tenni”, jegyezte meg Pásztor, „főleg nem, ha húsz százalék fölötti leépítésről van szó, mert ez esetben már kollektív elbocsátásról beszélünk, amihez a szakszervezet jóváhagyása szükséges, de tudomásom szerint ilyen beleegyezés nem volt” – zárta szavait Pásztor Sándor.

Elbocsátott szakszervezetis

Most írnánk azt, hogy megkérdeztük az ügyben a megyei tanács szakszervezeti vezetőjét, Kiss Juditot is, ha Ilie Bolojan nem bocsátotta volna el őt is állásából. Annyit azért el tudott mondani az érintett, hogy az elbocsátott megyei tanácsi közalkalmazottak ügyét a BNS és a Publisind szakszervezetek országos vezetőségei vették át, ők fognak tárgyalni Bolojannal. Kiss Judit, aki egyébként a megyei tanács jogi osztályának munkatársaként dolgozott, úgy véli, hogy Ilie Bolojan az összes vonatkozó törvényt semmibe vette. „Ez nem törvényes eljárás, hanem kivégzés volt” – fogalmazott. Elárulta, hogy neki senki nem szólt semmit arról, hogy mi készül, hanem kész tények elé állították. „Azért is csinálták ezt ilyen gyorsan, hogy nehogy bárki tudjon bármit is lépni” – mondta. Azt feltételezi, hogy Ilie Bolojan azért fosztotta meg őt is munkahelyétől, mert „ha nincs munkaviszonyom az intézménnyel, akkor szakszervezeti vezetőként sem tehetek már semmit. De nekem bizonyos jogaim vannak, és ha megszünteti a munkahelyemet, engem át kellene tegyen más posztra, éppen azért, mert én vagyok a szakszervezeti vezető” – fejtette ki. Törvénytelen Kiss Judit szerint az is, hogy nincsenek konkrét kritériumok, ami alapján Bolojan eldöntötte, hogy személy szerint kiket rúg ki. Sőt, azt is állítja, hogy politikai szempontok alapján szelektált Bolojan, ugyanis azoknak, akik a helyükön maradtak, vannak liberális párti kötődéseik. Kiss Judit, azt is „kriminálisnak” nevezte, hogy a meghagyott munkahelyeken az alkalmazottak saját irodai kollégáikkal kell versenyezzenek.

Per lehet belőle

Felhívta a figyelmet arra, hogy pereket nyert meg a tanácsnak, csakúgy, mint a kollégái, elbocsátásakor ezt mégsem vették figyelembe. Megítélése szerint nem az a mérvadó, hogy egy jogász szám szerint hány pert visz, hanem az, hogy miért keletkeznek a jogviták. „A Nagyváradi Polgármesteri Hivatal jogászainak miért van annyi perük? Valószínűleg azért, mert az önkormányzat nem jogosan járt el, és sokan beperelték őket” – jegyezte meg Kiss Judit, aki végezetül elmondta, hogy megvárja, milyen eredménnyel zárul az országos szakszervezet és a megyei tanács vezetőségének az egyezkedése, és ha nem jutnak a köztisztviselők számára kedvező eredményre, akkor be fogja perelni Ilie Bolojant, mert „ha nem állítják meg, akkor bármikor, bárkivel megteheti ugyanezt”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában