Lassan halad a mezőgazdasági összeírás Bihar megyében

Pap István

A mezőgazdasági összeírás célja pontos statisztikai adatokat begyűjteni arról, hogy mennyi és mekkora termőföld van az országban, illetve, hogy mekkora az állatállomány. Az összeírás során a minimum 1500 négyzetméteres termőterületeket veszik számba. Ezek az adatok nagyon fontosak például az uniós források lehívásakor. Az adatszolgáltatás, csakúgy, mint a népszámlálás során, személyesen történik, azaz az összeíráskor a gazdáknak, tulajdonosoknak, a telepvezetőknek stb. személyesen kell válaszolniuk a kérdezőbiztosok által feltett kérdésekre. Minden kérdezőbiztos táblagépet kapott, és a válaszokat a helyszínen vezeti be az elektronikus kérdőívre.

A polgármesteri hivatalok felkérik a mezőgazdaságban tevékenykedőket, hogy működjenek együtt a recenzensekkel, a baj csak az, hogy Bihar megyében sok összeíró nem látott még munkához. A Bihar megyei prefektusi kollégium legutóbbi, pénteki ülésén Dumitru Țiplea prefektus szóvá is tette azt, hogy bár maga az összeírás május 10-én kezdődött, a hó végéig negyvenöt olyan kérdezőbiztos volt, aki ki sem nyitotta még a táblagépét. „Ez elfogadhatatlan. Ha hétfőig (május 31-ig – szerk. megj.) még lesznek olyanok, akik még csak ki sem nyitották a táblagépüket, azokkal szerződést kell bontani!” – adta ki az utasítást a prefektus. Dana Pasc, a Bihar Megyei Statisztikai Hivatal ügyvezető igazgatója az ülésen beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági összeírást tízévente végzik el. Megyénkben 103.040 gazdaságot tartanak nyilván, ezeket 642 kérdezőbiztos kell összeírja, akiket 108 főbiztos ellenőriz. Az összeírás július végéig tart, augusztusban pedig az adatok ellenőrzése történik meg.

Nicolae Hodișan, a Bihar megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az ülésen elmondta, hogy május végéig több mint 13 ezer kérdőívet töltöttek ki, ez az összes kérdőív 13,7 százaléka. Negyvenöt összeíró még nem kezdte el a munkát, és volt olyan eset is, amikor a főbiztos nem hagyott jóvá egy-egy kérdőívet. Minden biztosnak naponta három kérdőívet kell kitöltenie, ez napi két-három órás munkát jelent, de mivel a rendelkezésre álló idő vészesen fogy, „ez nem tölt el optimizmussal, hogy sikerül befejezni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy már a prefektusi kollégiumi ülés napjáig huszonegy összeírót és egy főbiztost kellett leváltani. Mint mondta, Nagyváradon tizenegy összeíró nem töltött ki május végéig egyetlen kérdőívet sem, Nagyürögdön pedig a főbiztost nem lehet sehogy sem elérni. Az információkat hallva Dumitru Țiplea elmondta: „Nagy a megye, de sok összeíró is van. Hétfőig minden biztos legyen terepen!”

Nicolae Hodișan a prefektúrai kollégium ülésén beszámolt arról is, hogy viszonylag kevés önkormányzat digitalizálta a mezőgazdasági nyilvántartását, holott már 2018 óta meg kellene legyenek ezek. Eddig a százegy Bihar megyei önkormányzat közül mindössze ötvenhétben működik ez a rendszer az összes adattal feltöltve, tíz önkormányzatnál pedig még a internetes felület sem működik, ahova az adatokat fel kellene tölteni. Dumitru Țiplea prefektus ehhez hozzátette, hogy addig nem is lesz érdemben változás ebben a kérdésben, amíg az önkormányzatok csak kétszáz lejes büntetést kapnak ezért a mulasztásért.

Szerdán megkérdeztük Nicolae Hodișant, hogy mik a fejlemények a mezőgazdasági összeírásban a prefektusi kollégiumi ülés óta. Megtudtuk, hogy eleinte nagyon sok, több mint 180 biztos nem kezdte el a munkát, „ezt a számot a múlt héten levittük negyvenötre és ma (június 2-án, szerk. megj.) már csak hat olyan ember van, aki el sem kezdte a munkát. Közülük négy személlyel szerződést bontunk, és ketten azt mondták, hogy elkezdik a munkát és bepótolják a lemaradást. Ezen kívül már szerződést bontottunk az alsólugosi főbiztossal és Nagyürögdön is problémát jelent még az, hogy senkinek a hívására nem válaszol a főrecenzens”. Az igazgató kérdésünkre válaszolva már optimistábban nyilatkozott, mint a prefektusi kollégiumi ülésen, ugyanis szerinte immár július végéig be lehet hozni a késedelmet. Ugyancsak kérdésünkre válaszolva elmondta azt is, hogy a biztosokat a polgármesteri hivatalok toborozták. Az elvégzett munkáért a kormánytól kapnak pénzt a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül. Egy kérdőív kitöltéséért harminc lej jár, és minden összeíró 100–180 kérdőívet kap, annak függvényében, hogy mekkora területen kell elvégezniük az összeírást. Az igaz, hogy egy kérdőíven sok kérdés van, hiszen érdeklődnek a terület nagyságáról, a terményekről, a termelési módról stb. „Ha valakinek például csak kukoricaföldje van, akkor viszonylag könnyű kitöltetni a kérdőívet, de ha zöldségeket is termel és gyümölcsöse is van, akkor már komplexebb a kérdőív, ha pedig terményfeldolgozás és ökologikus mezőgazdaság is van, akkor még több kérdésre kell válaszolni. De mindenesetre egy egyszerűbb kérdőívet negyed óra alatt ki lehet tölteni, és a legkomplexebb kérdőívekkel is egy órán belül végezni lehet” – mondta az igazgató. Elárulta azt is, hogy a táblagépeken be van kapcsolva a geokód lokációs rendszer, vagyis látni lehet azt, hogy a kérdezőbiztos valóban a helyszínen tölti-e ki a kérdőívet, vagy valamilyen irodából telefonon tudakozódik, ez utóbbi ugyanis szabálytalan. Ha nem a terepen történik a kérdőív kitöltése, nem hagyják jóvá azt.