A testvéri kapcsolatról a színházi fesztiválon

János Piroska

Bár a beharangozó szerint a budapesti társulat előadásának középpontjában a nagytestvér-kistestvér kapcsolat áll, Malvin (Feuer Yvett) és Náná (Alida Bevk) életében leginkább a nem is olyan idilli családi lét hagy nyomot: a kistestvér, Náná születése után depresszióba eső anya, a közömbös, a lánya hisztirohamát veréssel büntető apa, a szülők agresszióba torkolló veszekedését végighallgató testvérpár képe mintegy kiszorítja az előadás azon szálát, amelyből kiderül, hogyan fogadja a nővér húga érkezését, hogyan alakul kettejük viszonya. Az előadás címének jelentése nem sokáig marad rejtve a közönség előtt, ugyanis az első pár percben kiderül: a megmentő Náná, aki majd kigyógyítja nővérét a hiúságból, és gondoskodik arról, hogy ne váljon belőle „elviselhetetlen egyke, eltorzult, nárcisztikus személyiség”. Malvin, az „apa kicsi lánya” húga születését követően fenyegetve érzi pozícióját, Náná minden addigi rendet felforgat, az akaratát mindenáron véghez vivő testvér teherként zúdul rá, annál is inkább, mivel anyja helyett ügyelnie is kell rá. Az előadás érdekessége, hogy az anya és az apa, a tanítónő szerepét is ugyancsak a gyermekeket alakító színészek játsszák, a különböző szerepekbe való áttérés egyik pillanatról a másikra történik.
A felnőttként Berlinig menekülő Malvin és a hozzá látogatóba érkező Náná kezében ott van a lehetőség, hogy együtt feldolgozzák a múlt traumáit. Ekképpen Náná valóban megmentővé válhat, a pszichológusnak készülő húg ugyanis rámutat nővére hibáira, elakadásaira, ugyanakkor Malvin sem hagyja szó nélkül a „túl jó” kisebbik gyermek hiányosságait. Az előadás a feloldás reményével, az immár felnőtt testvérpár egymáshoz való közeledésével ér véget.  A színdarabot Kincses Réka írta, rendező Szabó Veronika.