Fábián Tibor új könyvét mutatták be Nagyszántón

BN-összeállítás

Nagyváradról, Szalárdról, Ottományból és Paptamásiból is érkeztek olvasók a könyvünnepként meghirdetett eseményre. Ezt megelőzően Sipos Béla teológus végezte az igehirdetés szolgálatát, aki az idő fogalmának magyarázatával mintegy kapcsolódott a bemutatandó könyv témájához. Mint mondta: vannak olyan pillanatok az életünkben, amelyek egyszeriek és megismételhetetlenek. Ez az úgynevezett kegyelmi idő, amiből élnünk kell, amit használnunk kell, a magunk és szeretteink számára.

A hirdetések rendjén Fábián Tibor köszöntötte a gyülekezetet és a sokfelől érkezett vendégeket, olvasókat, majd átadta a szót a kötet két ismertetőjének: Meleg Vilmos színművésznek és Gellért Gyula nyugalmazott esperesnek.

Meleg Vilmos bevezetőjében kiemelte, hogy személyes élmény és lelki táplálék volt számára a kötet 37 történetének olvasása, amely azt a közelmúltat eleveníti meg, 30-40 év távlatából, amely azzá tett minket, akik vagyunk. A színművész három történetet olvasott fel a könyvből, ezek között pedig Gellért Gyula értékelte a kiadvány témáját, mondanivalóját, nyelvezetét, stílusát. Mint hangsúlyozta: a szerző két előző könyve után (Ceausescu elvtárs, pajtás és Guyana szörnyei) merőben új témához nyúlt. Élvezettel olvasta a kötet humoros novelláit, de azt is megvallotta, hogy egyik-másik történet nyomán könnyekig meghatódott. Arra is rámutatott, hogy, bár jó ideje ismerik egymást a szerzővel, több könyvét is olvasta, mégis lelki mélységében az Ilyenek voltunkból ismerte meg író szolgatársát. Gellért Gyula végül Féja Géza szavait idézte a kötet kapcsán: Az ember szeret visszatérni oda, ahol sokat örültünk és ahol sokat szenvedtünk.

Meleg Vilmos és Gellért Gyula után a szerző emelkedett szólásra. Elmondta, egy bizonyos életkoron túl mindenki szeret emlékezni, nosztalgiázni, régi történeteit felidézni. Ezt tette ő is. A legtöbb olvasója, mintha csak összebeszéltek volna, azt jelezte vissza, hogy az Ilyenek voltunkban a saját történeteiket is felismerték, a szerző novellái segítettek az emlékezésben. Több pedagógusnak, könyvtárosnak, lelkésznek köszönhetően sok ifjú olvasó kezébe is eljutott a könyv, akik ezekből a novellákból megtudhatták, amiről addig nem sok fogalmuk volt: milyen volt a 89 előtti időszak, milyen értékek, örömök és nehézségek jellemezték szüleik, nagyszüleik életét. És egyáltalán, milyen volt egy nyolcvanas években élt, velük egykorú fiatal élete? Az író emellett néhány kulissza-titkot is megosztott a történet-fűzér születéséről, a fugyivásárhelyi, magyarcsaholyi, nagyváradi helyszínekről, végül maga is felolvasott egy rövid részletet.

Az anekdotázás dedikálás közben is folytatódott. A szerző elmesélte, hogy az első kiadás egészen váratlanul olyan komoly érdeklődést váltott ki, hogy az egyik könyvesboltban már előre feliratkoztak a könyv igénylői. Majd maga sem tudta, hogy sírjon-e vagy nevessen, amikor egy könyvesbolt-tulajdonos megkérte, hogy telefonon nyugtassa meg az egyik vásárlóját, aki nem akarta elhinni, hogy már végleg elfogyott a kötet. Ennek hallatán döntött aztán a kiadó az új, bővített kiadásról.

A nagyszántói könyvünnep végén az érdeklődők megvásárolhatták a kötetet, mely Nagyváradon a Garasos híd melletti Libris Antica könyvesboltban kapható, amíg a készlet tart.