Szárazság ellen nem csak öntözőrendszerrel

Pap István

Többek között a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság kellett bemutassa éves jelentését az október 19-én megtartott Bihar megyei prefektúrai kollégiumi ülésen. Dumitru Țiplea prefektus arra kérte Nicolae Hodișan igazgatót, hogy fogja rövidre mondandóját és térjen ki az idei évi aszály okozta károk ismertetésére is. Prezentációjában Hodișan elmondta, hogy az idei tavaszi vetés során 63.003 hektárnyi területet műveltek meg, ennek 80 százalékát, azaz 50.726 hektárnyi megművelt területet sújtott aszálykár. A tavaly őszi vetés során 1.755 hektárnyi területet műveltek meg, ebből 934 hektáron nem volt termés, vagy gyenge minőségű, illetve kis mennyiségű volt a termény. A becsült kár értéke az őszi vetés esetében 3.280.418 lej volt. A prezentációk végén, bár fel van ajánlva a lehetőség, senki nem szokott kérdést feltenni az elhangzott jelentéssel kapcsolatban, ezért is volt feltűnő, hogy Dumitru Țiplea prefektus ezúttal megkérdezte Nicoae Hodișantól, hogy mit tart a Bihar megyei mezőgazdaság legnagyobb problémájának. Az igazgató kifejtette, hogy nem a termeléssel van gond, mert abban nagyon jól áll a megye, a gondot inkább az értékesítési lehetőségek hiánya jelenti. Hozzátette, hogy a gazdáknak meg kellene érteniük azt, hogy különböző szövetkezeti formákba szerveződve sokkal nagyobb eséllyel tudnának megjelenni a közös európai piacon, és pályázni is tudnának. Úgy látszik, a prefektus nem ezt a választ várta, mert megjegyezte: „Azt hittem azt fogja mondani, hogy az öntözőrendszer hiánya a legnagyobb gond, hogy ne legyen nyolcvan százalékos aszálykár”. „Én ezt másképp látom, de ebbe inkább nem mennék bele” – jegyezte meg Hodișan, de mivel Dumitru Țiplea erősködött, hogy öntözőrendszerekkel lehetne elkerülni az aszálykárokat, Hodișan annyit azért megjegyzett az ülésen, hogy Bihar megyének közel 500 ezer hektárnyi agrárterülete van, ekkora területre öntözőrendszert kiépíteni olyan nagy beruházás lenne, ami száz év múlva sem térülne meg, ezért öntözőrendszereket csak jól körülhatárolt, kicsi területeken lenne érdemes kiépíteni.

Módszerek
A gyűlés után megkértük Nicolae Hodișant, hogy fejtse ki bővebben azt, hogy miképpen lehet elkerülni vagy csökkenteni az aszálykárokat. A szakember elmondta, hogy az öntözőrendszereket a zöldségtermő földeken kellene kiépíteni. A szántóföldek esetében vannak uniós finanszírozású programok, amelyekhez a mezőgazdasági területek tulajdonosai pályázhatnak öntözőrendszer kiépítésére. Az aszály ellen úgy is lehet és kell védekezni, hogy már az őszi szántást előkészítik a tavaszi vetéshez is, mert akkor még van elegendő talajvíz ahhoz, hogy a tavaszi vetés is túléljen egy száraz időszakot. Hozzátette, hogy 2022 kivételes év volt, mert nagyon hosszú volt a csapadékmenetes időszak, voltak helyek, ahol száz napig egy csepp eső nem esett, ezeken a területeken valóban nagy gondot okozott a víztelenség, de ezek a viszonyok nem ismétlődnek meg minden évben. Az agárterületek tulajdonosai számításba kell vegyék azt, hogy mekkora terménytöbbletet tudnak kihozni azzal, ha van öntözőrendszerük, és ha csak alig lesz nagyobb a megtermelt termény, akkor a beruházás nagyon sokára fog megtérülni. Ha gazdaságilag nem kifizetődő az öntözőrendszer kiépítése – mert ilyen is van – akkor az aszály okozta károkat csökkenteni lehet az adott mezőgazdasági területnek megfelelő agrártechnológia alkalmazásával, a szárazságnak ellenálló hibrid magok elültetésével, performáns, kevés veszteséget okozó betakarító haszongépjárművek használatával, megfelelő raktárhelyiségek biztosításával, és végül, de nem utolsó sorban az értékesítési lehetőségek bővítésével, aminek legmegfelelőbb módja a különböző szövetkezeti formák megalakítása, mert így könnyebben ki lehet lépni a piacra, és közösen jobb árat is tudnának kialkudni a terményekért. Végezetül Hodișan elmondta, hogy az idén sok gazda akart volna öntözőrendszert, és nagy volt a nyomás a mezőgazdasági igazgatóságon ezen a téren. De más években, amikor normális a csapadékmennyiség, „a gazdák már elfelejtik az öntözést, és az öntözőrendszer kérdése akkor jön elő ismét, amikor nagy szárazság van, azaz évek múlva” – fogalmazott az igazgató.