Időutazás Szent László és Szent Piroska korába

János Piroska

Szent László városában nehéz újdonságot mondani a lovagkirályról, talán ezért is volt rendhagyó az az előadás, amelyet Imre Zoltán kulturális antropológus tartott szerda este a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ (LEK) múzeumtermében. Az előadó nemcsak Szent László és lánya, Szent Piroska életébe nyújtott betekintést, hanem a korszak jellegzetességeit is ismertette. Ekképpen az életrajzi adatok mellett a hallgatóság azt is megtudhatta, Szent László hogyan öltözködhetett, milyen zenét hallgathatott, milyen neveltetésben volt része, lovagkirályként hogyan védelmezte a kereszténységet, illetve miként fűződik nevéhez a magántulajdon kialakulása.
László király Lengyelországban született 1046. június 27-én I. Béla király és Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő gyermekeként, meneküléséből innen tér vissza a család 1048-ban. Lászlót mindössze 32 évesen választják királlyá, uralkodásának idejét 1077–1095 közötti időszakra teszik, de mint elhangzott, a lovagkirály előbb volt lovag, mint uralkodó. A lovagi kódex szerinti neveltetésben részesült, amely többek között a kereszténység védelmezését helyezi előtérbe. Uralkodása idején Magyarországon egyre sűrűbbé váltak a pogány lázadások, éppen ezért a kereszténység megszilárdításában Szent István gyakorlatain is túltett – hangzott el az előadáson, amelyen többek között arról is szó volt, hogy a III. Béla által szentté avatott király alkatilag is kitűnt az átlagemberek sorából. Törvényei értelmében a lopást – bármilyen társadalmi rendből is származzon az elkövető – szigorúan, csonkítással avagy halálbüntetéssel sújtották. A 49 évet élt király Európa-szerte való elismertségét bizonyítja, hogy neve felmerült, mint az első keresztes hadjárat vezetője is, ám ezt már nem élhette meg. Érdekességként elhangzott, egyre több jel utal arra, hogy a középkori Artúr-mondakör talán legismertebb szereplője, Sir Lancelot Szent László alakjával egyeztethető össze, ennek hátterében pedig a III. Béla idején felerősödő magyar-francia kapcsolat, illetve a Párizsba utazó magyarországi trubadúrok tevékenysége keresendő.
Az előadás során szó esett arról, hogy a lovagkirály idejében a divatot az arab, illetve kínai importból származó színes ruhák határozták meg, Magyarország a kereskedelem kapcsán a szarvasmarha-, bor-export és a sóbányáival tűnt ki, az asztalokra pedig leginkább köles került, de ebből az időszakból származik az első gulyás-jellegű étel is.
Szent Lászlónak egy gyermeke ismert, Szent Piroska, aki anyja, Adelheid német hercegnő, majd apja halála után korán árván marad, unokabátyja, Kálmán király udvarába kerül, ott nevelkedik. Mindössze 15–16 évesen lesz  II. Jóannész Komnénosz, I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár fiának felesége, majd bizánci császárné. A házasságból nyolc gyermek születik, Piroska bizánci császárnéként felveszi a görögkeleti vallást, illetve valószínűleg anyósa után az Eiréne nevet. Éppen ezért a görögkeleti vallásban a Szent Irén néven ismert, és nem tévesztendő össze Szent Paraszkivával (Sfânta Parascheva). A lovagkirály lánya 1134-ben halt meg fertőzésben, amikor elkísérte férjét egyik hadjáratára. Mozaikképe máig megtekinthető az isztambuli Hagia Szophiában.

Az előadás a Szent László Egyesület szervezésében valósult meg.

Fotó: Szent László Egyesület/Facebook