Egy kozmopolita páholy tárgyai Nagyváradon

Pap István

Az egykori László király nagyváradi szabadkőműves páholy székhelyén kialakított Szabadkőműves Templomban nyílt meg pénteken az az ideiglenes tárlat, melyben a nagyszebeni Brukenthal Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő szabadkőműves tárgykollekció egy részét állították ki. A megnyitón Angela Lupșea, a szabadkőművesség templomát is fenntartó Bihar Megyei Műemlékvédő Alapítvány igazgatója elmondta, hogy szándékaik szerint minden évben szerveznek egy fontos eseményt a Szabadkőművesség Templomában, az idén ez a tárlat az a fontos esemény.
Raluca Frincu, a nagyszebeni Brukenthal múzeum munkatársa kifejtette, hogy a múzeum birtokában van 170 olyan tárgy, amelyek az egykori nagyszebeni Szent András szabadkőműves páholy tulajdonát képezték. Felidézte, hogy a nagyszebeni páholyt kilenc szász ifjú alapította 1767-ben, akik különböző német városokban elvégzett tanulmányaik után visszatértek Nagyszebenbe, hogy Erdélyben is terjesszék a felvilágosodás eszméit. A páholy mindössze 1790-ig működött, ennek „elaltatása” után – így hívták maguk a szabadkőművesek a páholyok működésének felfüggesztését vagy bezárását – a páholy tárgyait és dokumentumait az egyik tag őrizte meg. Az ő örökösei adták át a tárgyak egy részét a múzeumnak, amely a 19. század végén 150 koronáért megvásárolta a kollekció másik részét. A dokumentumok az államosítás nyomán az Országos Levéltárba kerültek, azokat most is ott őrzik.

Nagy érték

Alexandru Chituța, a Brukenthal múzeum ideiglenes igazgatója beszédében kiemelte a Nagyvárad és Nagyszeben közötti kiváló együttműködést, melynek egyik eredménye ez a tárlat is. Az igazgató beszélt Samuel von Brukenthalról, aki 1777 és 1787 között volt Erdély kormányzója. Ő ugyan nem a nagyszebeni, hanem a bécsi, majd a hallei szabadkőműves páholy tagja volt, de támogatta a szebeni páholyt is. Chituța elmondása szerint a szebeni páholynak mintegy 350 tagja volt és meglehetősen kozmopolita közösségnek tekinthető, hiszen románok, magyarok, szászok és görögök is a tagjai voltak. Ezt követően kiemelte, hogy a Brukenthal múzeum az egyik legjelentősebb szabadkőműves kollekciót tudhatja magáénak, a mintegy 170 darab legtöbbje a 18. századból való. A tárgyak eszmei értéke mellett nem elhanyagolható azok művészi értéke sem, hiszen mint elmondta, minőségi anyagokból: textíliákból, ezüstből, aranyból, csontból készültek, és a megmunkálásuk is rendkívül igényes. A nemesfémből való tárgyak a nagyszebeni arany- és ezüstművesek műhelyeiben készültek, ami csak növeli értéküket. 
A kiállított tárgyak között vannak kötények, kesztyűk, nyakláncok, szavazó urnák, jelképekként szolgáló kis tárgyak, valamint van két 1645-ből datált metszet is ez egyik első illusztrált Bibliából. Chituța hozzátette, hogy akár mind a 170 darabot elhozhatták volna Nagyváradra, de mivel nagy értékű, a nemzeti örökség részét képező kollekcióról van szó, aminek szállításáért és kiállításáért a szervezőnek biztosítást kellett fizetnie, ezért csak a legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgyakat válogatták ki erre a tárlatra. A megnyitó szeretetvendégséggel zárult. Az ideiglenes kiállítás július 23-ig látható Nagyváradon. Végezetül megjegyzendő, hogy a tárlat a múzeumnak abban a sarkában kapott helyet, ahol a tavaly a nagyváradi szabadkőművességet felidéző ideiglenes tárlat volt látható, tehát visszaállt az a furcsa vagy akár aggályosnak is nevezhető állapot, hogy az egykori László király páholy székhelyén semmiféle utalás nem található a László király szabadkőműves páholy létére és történetére.