A nők szerepéről társalogtak

Ciucur Losonczi Antonius

Vezetni? Irányítva lenni? Szolgálni? Elfogadni a segítséget? Nevelni? A háztartást kézben tartani? Igét hirdetni? Megfelelni minden körülményben? Mindent tűrni? Mindent remélni? Mindent elviselni? Szeretni és szeretve lenni? Ezek a kérdések kerültek többek közt „terítékre” a márciusi Léleksmink kerekasztal-beszélgetésén pénteken este a Zarándokházban, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye és Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma közös szervezésében. Az alkalom főszereplője a nő volt az élet különböző „színterein”: a családban, az egyházban, a társadalomban. A Léleksmink szervezői ugyanis vallják, hogy a női lét, mint egy virágmag bontakozik, fejlődik ki, és az, hogy milyen felnőtté válik egy kislány, nagyon színes, változatos, kalandos út ajándéka, amelyen megannyi hatás éri és amelyen ő maga is hatással van másokra.

Az alkalmon Vinczéné Pálfi Judit várad-csillagvárosi lelkész, a Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fórumának elnöke tartott áhítatot. Illés és a sareptai özvegy (1Kir 17,8-24) történetén keresztül arról beszélt, hogy a nők milyen helyzetekben kell vezessenek és vezetve legyenek, illetve segítséget kérniük. Hogyan mutatkozik meg kilátástalanságban is a remény forrása, melyből merítve tovább lehet lépni és jövőt építeni. Az elmélkedést követő kerekasztal-beszélgetés meghívottjai Bernáth Krisztina szociológus, a Nagyváradi Emánuel Egyetem oktatója, Kovács Katalin családtréner, az Erdélyi Mária Rádió munkatársa és Orosz Márta érbogyoszlói református lelkipásztor voltak, akikkel Serbán Mária, a püspökség munkatársa beszélgetett. Szó esett a női példaképekről, a nőiesség jelképeiről, arról, hogy milyen úton szeretnének haladni. A rendezvény ezután kiscsoportos foglalkozásokkal folytatódott.