Az Érmellék és a Hegyköz belátható esélyei – szakkollégiumi konferencia a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen

Kiss Ferenc Zsolt

Első felszólalóként dr. Lakatos Artur Lóránd köszöntötte a konferencia résztvevőit és az érdeklődőket, majd Kőrösi Zoltán, a Debreceni Egyetem Hatvani István Szakkollégiumának titkára néhány szóban elmondta, hogy ez a vidék, mármint a Partiumnak egy jelentős része azért tarthat számot érdeklődésre az anyaországiak részéről, mert mégiscsak magyarlakta településekről van szó, fontos tehát, és a minél szélesebb körű ismeretekhez szükséges volt bevonni a helybeli gondolkodókat, kutatókat. Lényegében egy – a PKE-n működő Fényes Elek Szakkollégiummal – közös kutatási tervezetet vázolt fel, amelynek nem végleges, de elengedhetetlen állomása a mostani találkozó.

E bevezetőket követték a voltaképpeni beszámolók, ki milyen eredményre jutott kutatásai során.

Dr. Szilágyi Ferenc, a PKE Gazdaságtudományi tanszékének dékánja Az Érmellék és értelmezései című tanulmányában rávilágított, hogy e tájegység meghatározása nem is olyan könnyű, hiszen attól függ, milyen szempontot követnek a térséghez közelítők; ennek lehetnek domborzati, vízrajzi, néprajzi, hagyományt tiszteletben tartó, illetve közigazgatási vonatkozásai.

Veres Dávid Gábor előadása gyakorlatiasabb irányba terelte a figyelmet, vagy legalábbis dolgozata címe – Az érmelléki kis- és középvállalkozások támogatása a 2014–2020-as Regionális Operatív Programban – erre engedett következtetni; elsorolta a térségbe érkező uniós támogatások nagyságrendjét, típusait, a pályázatokkal kapcsolatos esetleges nehézségeket, milyen fejlesztéseket lehet ezekből végrehajtani, mennyivel járul ezen költségekhez az állam, mennyi az önrész, csak az hiányzott, hogy mindebből mennyire részesedik ténylegesen az érmelléki magyarság, hányan kapnak munkahelyet ezek által, illetve hogy a szóban forgó vállalkozásokat magyarok vezetik-e?

Vas Virág előadása az Érmellék szőlészetéről és borászatáról szólt. Bepillantást nyerhettünk a múltba, azon fényes időkbe, amikor a vidék borainak híre a kínai császárig is eljutott. Megismerkedhettünk a legkiválóbb magyar szőlőfajták egyikével, a bakatorral; már-már eltűnt tájainkról, de mostanában egyre nagyobb ültetvényei vannak szerte a vidéken. Az előadó megemlítette a Borbarátnők Társaságát, az általuk szervezett rendezvényeket. Végezetül, mintegy bizonyságul, hogy e téren a magyarság számára valóban képzelhetünk jövőt, kiemelt három pincészetet, melyeknek tulajdonosai lelkes fiatalok.

Botos Ákos kutatása sajátosnak mondható, mert egy embereket egyesítő, nagyrészt a kommunista időkben létező konzervgyáron és a szűkebb hazájáról, Érmihályfalváról szóló egykori újságcikkeken keresztül akar bemutatni egy közösséget, egy kisvárost kitevő népességet. Érdekes volt hallgatni, olykor derűt is csalt az arcokra, ám a jelent illetően nem állítja a legjobbakat: kevés a munkahelyeket teremtő vállalkozás, a fiatalság elvándorol. Megkapó képpel zárta előadását, ezen Deák Árpád szobrászművész alkotása volt látható: Az unokáját hazaváró nagymama.

Dr. Szilágyi Varga Zsuzsa előadásának címe Helynévkutatás a Bihar megyei Hegyközben. Tulajdonképpen a települések határát képező tájak elnevezéseinek, a gyakran ízes kifejezéseknek a kutatásáról van szó. Elmondta, hogy ezek egy része igen régről ered, és azt is jelzi, milyen etnikum lakta a környéket. Sajnos e dűlő- és határnevek fennmaradása igencsak kétséges, nemcsak az újonnan betelepültek miatt, hanem azért is, mert egyre kevesebb embernek van földje a határban.

Hátravolt még Kincses Izabella előadása: Fejlődéstörténet dióhéjban. Részletek Hegyközpályi infrastrukturális és gazdaságtörténetéből. E cím ellenére többet megtudhattunk e falu egykori és jelenlegi kulturális állapotáról. A kép, amit elénk fest, egyre csak sötétül, a hagyományok részint már ki is vesztek, az életmód, amely évszázadokon át meghatározta a lakosság világszemléletét, átalakulóban. Mégis látni itt-ott némi fejlődést egy-egy vállalkozás, néhány megvalósult, faluszépítő tervezet kapcsán, és optimizmusra ad okot, hogy Pályiban még többségben van a magyarság.

Az előadások végén a szakkollégium tanárai jutalomban részesítették a kutatásokban részt vevő tehetséges fiatalokat.