Egy robotkar készített képzőművészeti alkotást Nagyváradon

Ciucur Losonczi Antonius

E gondolat jegyében beszélgetett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központjában csütörtök este Kapy András (autóipari szoftvereket fejlesztő mérnök, vállalkozó, az elmúlt 20 évben több eltérő szakágban dolgozott, mint az outsourcing, robotika, termékfejlesztés, orvosi eszközök vagy SaaS.) W. Szabó Péterrel (mesterséges intelligencia/MI-kutató, a Tengr.ai alapítója, kutatási területe a felhasználói élmény javítása gépi tanulás segítségével) és Vadászi Zsolttal (MI-fejlesztő, mérnök, informatikus, jelenleg a Délkelet-Ázsiában működő Grab szervezet részére fejleszt MI alapú jelzőtábla-értelmező rendszereket). Számtalan, az MI-t érintő kérdésre keresték együtt a választ, mint például: Hogyan befolyásolja az MI a munkahelyeket? Milyen új készségek lesznek fontosok a jövő munkaerőpiacán? Hogyan lehet kezelni a MI-rendszerekben rejlő előítéleteket és diszkriminációt? Melyek az MI-ben rejlő társadalmi és piaci lehetőségek, biztonsági veszélyek? Kik lesznek az MI térnyerésének vesztesei, és kik nyernek mindebből? Mi az MI jövője? MI a mi jövőnk?

Egyebek mellett felvetődött, hogy a mesterséges intelligencia és a robotkészítés iránti vágy nem új keletű, hanem többévtizedes múltra tekint vissza. A lelkesebbek például az 1960-as években azt hitték, hogy egy nyár alatt megoldható a számítógépes képfelismerés. Az elméleti tudás mellé azonban kellett az is, hogy a számítástechnika elérje a megfelelő szintet és az internet is fejlődjön, ami az ezredforduló után következett be. A robotkarok finomabb mozgásokra lettek képesek, és megjelentek különféle okos eszközök, házak, autók. A meghívottak azon meggyőződésüknek adtak hangot: nincs miért tartanunk attól, hogy „jönnek majd a digitális migránsok és ellopják a munkákat”, hanem élni kell az általuk teremtett lehetőségekkel és alkalmazkodni. Annak idején például a művészetnek is jót tett a fotográfia megjelenése, sőt, lendületet adott, és a gépi tanulással segített oktatás előtérbe helyezheti a tanárok pozitív értelemben vett nevelői kvalitásait. Fennáll azonban annak a veszélyei is, hogy például egy videó-hanganyag-szöveg esetében nem tudhatjuk, hogy az valódi-e vagy csupán mesterséges, erkölcsi dilemmák merülhetnek fel, és a jogalkotás nem tud lépést tartani az MI fejlődésével.

A beszélgetést követően Nagy Tímea-Zita, az MCC nagyváradi képzési központjának vezetője arra buzdította a jelenlevőket, hogy tekintsék meg a Tengr.ai robotkart, mely időközben ceruzával rajzolt egy képet.