Madáchról nyílt kiállítás a TEG-ben

Ciucur Losonczi Antonius

A szerda délután zajlott nyitóünnepségen Csathó Töhötöm, a TEG művészeti vezetője köszöntötte az érdeklődőket, aki szerint Madách Imre életműve is azt igazolja, hogy mennyire gazdag a magyar kultúra. Arra hívta fel a figyelmet: Az ember tragédiája egy örök érvényű igazságot és kérdést, az emberi létünk és a fejlődésünk értelmét boncolgatja, azt kutatva, hogy a különféle eszmék miért vannak mindig bukásra ítélve? Megírásakor a magyarság már túl volt az 1848-as forradalom és szabadságharc eltiprásán, és egy nehéz időszakot élt, sokakat üldöztek és meghurcoltak a meggyőződésük miatt. A nemesi családból származó Madách egy tanult, erős karakterű személyiség volt, aki ugyan jogi diplomát szerzett, de a szakmáját sohasem gyakorolta, mert jobban vonzotta őt az irodalom, a művészet és a politika. Az ember tragédiáját Arany János kapta meg lektorálásra, s érdekes módon előbb könyv formájában jelent meg 1862-ban, így vált kedveltté, s csak ezután lett bemutatva színpadon, magyarázta Csathó Töhötöm, aki ezután hosszabban taglalta a tizenöt szín történéseit, arra a következtetésre jutva, hogy az Istennel való párbeszéd napjainkban is aktuális. Valójában talán kivétel nélkül vitatkozunk magunkban az Úrral, és a legfontosabb érték, amiért küzdenünk kell, az a szeretet. Ezek a gondolatsorok foglalkoztatták tehát a galéria alkotóközösségének a tagjait is, és különféle megközelítéssel nyúltak hozzá a témához, amikor műveikkel emléket állítottak Madáchnak és Az ember tragédiájának – közölte a TEG művészeti vezetője.
A vernisszázson közreműködött a Duo Sola Fide: Thurzó Sándor József brácsaművész egy-egy Liszt Ferenc- és Robert Schumann-szerzeményt szólaltatott meg mélyhegedűn, míg Fórián Andrea író Az ember tragédiájából olvasott fel egy részletet, miközben aláfestő zeneként Boros Beatrice játéka volt hallható egy felvételről, melyet a Barátok templomában rögzítettek. Az időszakos tárlat december 13-ig tekinthető meg, keddtől-szombatig 11-16 óra közt.