Gyakorlati tanácsokkal gazdagodtak az öko-kertészek

Pikó Stefánia

„Mindennel lehet spórolni, csak a vetőmaggal nem” – alapozta meg az alkalom fő gondolatát Szőke Edit kertészmérnök, a KertÉsz Magazin főszerkesztője. Elmondása szerint lehet takarékosan öntözni, és mindenféle talajkímélő praktikákat alkalmazni, de az egészséges, jó, csíraképes magon nem lehet spórolni, mert ez a sikeres zöldségtermesztés alapja. Megjegyezte, ez legfőképpen azok számára lehet fontos, akik jelentős anyagi ráfordítást szántak a zöldségtermesztésre, például helyet bérelnek, eszközöket vásároltak, és nagyobb mennyiségben szeretnének termeszteni. Azok számára, akik csak néhány sor zöldséget szeretnének, nem akkora veszteség, ha egy-egy sor nem kel ki.
Az öko-kertészek korábbi találkozóiról olvashattak már lapunkban, így tudhatják, hogy eseményeiket hol a Lokál kávézóban, hol a kertészmérnök saját kertjében tartják, és ki tudja, kinek a kertjében lesz a legközelebbi, hiszen gyakran szövögetnek efféle terveket. Visszatérve a kertészmérnök gyakorlati tanácsaira, felidézte, hogy jónéhány évvel ezelőtt a nagyváradi nagypiacon az idős nénik csíkos zacskókból mérték ki a különféle magvakat a vásárlóknak, akik minden esetben biztosak lehettek abban, hogy lesz termés, és az pontosan az is lesz, mint amit az árus mond. Rámutatott, manapság már igen ritkán találkozhatunk ilyen nénikkel, sokkal inkább a színes, „csilivili” kis tasakokkal, amelyeknek az alján alig van néhány szem mag. „Ezekből pedig jó esetben lesz valami, bár biztosan nem lesz olyan nagy, színes, mint amit a csomagoláson lévő kép mutat. Most itt tartunk” – fogalmazott. Ezért is hasznosak az ilyen kertésztalálkozók, hiszen ilyenkor nemcsak a tapasztalat cserélődik, hanem magokat is lehet egymástól szerezni – tette hozzá.
A tájfajták többek között éppen az ilyen csere-bere révén menthetőek meg. A tájfajta kifejezés a kertészkedés és mezőgazdaság területén helyi, adott tájegységhez alkalmazkodott növényfajtákat jelöl, amelyek hosszú időn keresztül az adott területen élnek és fejlődnek. Ezek a fajták természetes módon alkalmazkodtak a helyi éghajlathoz, talajviszonyokhoz és más környezeti tényezőkhöz, így gyakran ellenállóbbak a helyi kártevőkkel és betegségekkel szemben, valamint jobban tűrik az adott terület időjárási viszontagságait.
Szőke Edit mindezek mellett fontosnak tartotta, hogy kiemelje, az interneten rengeteg tévhit terjed a magvetéssel kapcsolatban, és persze, a kertészkedéssel kapcsolatban általában véve is. Elengedhetetlennek tartaná, hogy az ez iránt érdeklődő emberek keressék a megbízhatóbb információ-forrásokat, hogy minél jelentősebb lexikális tudást szerezzenek.
A beszélgetés során számos hasznos tanács hangzott el, illetve izgalmas kérdésekre kaphattak választ a jelenlévők. Megtudhattuk például, hogy miért kerülnek számottevően többe a hibrid magok. Ezekről érdemes tudni, hogy olyan magvak, amelyek két különböző, de genetikailag kontrollált szülőnövény keresztezésével jönnek létre. A keresztezés célja, hogy a „szülők” legjobb tulajdonságait ötvözve létrehozzanak egy új, javított növényfajtát. Ezek a tulajdonságok magukban foglalhatják a nagyobb terméshozamot, jobb betegség- és kártevőállóságot, finomabb ízt, vagy a szélsőséges időjárási viszontagságokkal szembeni nagyobb ellenállást. „Azért is nagyon drágák a hibrid magok, mert sokéves munka van mögöttük. Ahhoz, hogy egy kiemelkedő teljesítményű vagy különösen szép virágú növényt hozó magot előállítsanak, az adott növény felerősíteni kívánt tulajdonságának hordozóit, tehát a két szülőt, éveken keresztül, önbeporzás révén termesztik. A szülők egyre korcsosulni fognak, de az az adott tulajdonság, az adott virág például, egyre szebb lesz. Amikor elérik a kívánt állapotot, akkor a két szülő összeházasításából születő magok lesznek a hibridek” – magyarázta. Ezekből azonban csak egy évig lesz különösen szép és nagy a növény, aztán kezdenek visszatérni azok a jellemzők, amelyek a hibrid magvak előállításának folyamata előtt voltak észlelhetőek.
Számos egyéb kérdés merült még fel, de ennek az alkalomnak talán a legfontosabb következtetése tehát az volt, hogy a magas minőségű vetőmagok befektetése nem csupán a bőséges termés záloga, hanem a kertészkedés sikerének alapköve is. Szőke Edit üzenete világos: a tudatos választás és a minőségi magok használata hosszú távon meghozza gyümölcsét.