Könyvet mutatnak be Szallerbeck Antal építészről

BN-összeállítás

A Körösvidéki Múzeum, a Bihar Megyei Tanács, Nagyvárad Polgármesteri Hivatala és a kolozsvári Argonaut Kiadó együttműködésében február 8-án, csütörtökön 17 órától az Aurel Lazăr Emlékmúzeumban bemutatják Mircea Pașca: Szallerbeck Antal és a román nemzeti építészeti stílus című könyvét. Jelen lesz a szerző, Mircea Pașca, valamint dr. Gabriel Moisa történész, professzor, a Körösvidéki Múzeum igazgatója és dr. Sorin Șipoș történész, a Nagyváradi Egyetem rektorhelyettese.

Szallerbeck Antal Pozsonyban született 1887-ben. Középiskoláit Budapesten végezte, majd ugyanott a felső ipariskola építészeti osztályára nyert felvételt, amit kitűnő eredménnyel végzett el és szerzett építőmesteri oklevelet. A munkát a budapesti székhelyű Komor és Jakab építészeti vállalatnál kezdte el, és csakhamar olyan hírnévre tett szert építészeti berkekben, hogy Marosvásárhely városa meghívta őt főépítésznek. 1911-ben elfogadta a Schaumburg-Lippe beremendi uradalmának főépítészi állását. 1914-ben őt is a frontra szólította a kötelesség. Az őszirózsás forradalom idején Budapesten, a gabonabegyűjtő bizottságnál dolgozott, de az volt minden vágya, hogy a saját szakmájában tevékenykedjen, ezt pedig 1920-tól Temesváron tehette meg, ahonnan Dobrudzsába ment. Innen került 1926-ban Nagyváradra, a görögkatolikus püspökség meghívására, melynek szolgálatában 21 templomot tervezett. 1928-ban az ő tervei alapján bővítették a görögkatolikus szeminárium udvari épületét és húztak rá emeletet, a főépület homlokzatát pedig átépítették. Annak ellenére, hogy az impériumváltás óta a városban nem volt jelentősebb építkezés, Szallerbeck Antal itteni aktivitása idején, az ő vezetésével, mégis épült két jelentős ingatlan, mégpedig a Pavel utcai görögkatolikus bérpalota, amelynek impozáns épülete átnyúlik a Beöthy Ödön (Iuliu Maniu) utcába, valamint a városi strandfürdő, ami akkoriban modern berendezettségével tűnt ki a város építészeti remekei közül. Szallerbeck Antal 1960-ban halt meg Nagyváradon.