Párizsi élményeiről mesélt a volt UNESCO-nagykövet

Pap István

A Történelmi Filmek első programja március 27-én délután öt órától kezdődött: bemutatták Gabriel Moisanak, a múzeum igazgatójának idén kiadott könyvét, melynek címe Film şi propagandă în România comunistă (Film és propaganda a kommunista Romániában). A kötetről Adrian Cioroianu volt külügyminiszter, a Bukaresti Nemzeti Könyvtár igazgatója és Virgil Ţârău történész, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem professzora beszélt. A kötet arról ad számot, hogy a Ceauşescu-rendszer miképpen használta ki a játékfilmekben rejlő propaganda lehetőségeket. Másnap, március 28-án délután négy órától levetítették az 1984-ben készült Să mori rănit din dragoste de viaţă (Belehalni az életszeretet okozta sebesülésbe) című, Mircea Veroiu által rendezett filmet, majd fél hattól kerekasztal-beszélgetés következett A Román mozi – a kommunista rezsim propaganda – és manipulációs eszköze? címmel. A beszélgetésen a fent említett Adrian Cioroianu és Virgil Ţârău mellett részt vett Bogdan Burileanu filmkritikus, Gheorghe Visu színész és Adina Renţea kulturális menedzser. A beszélgetőtársak felidézték, hogyan, milyen körülmények között készült a film, érzékeltetve ezzel azt is, hogy milyen módon törekedett a kommunista hatalom arra, hogy manipulálja a társadalom tudatát.

Pénteken délben mutatták be Adrian Cioroianu Frumoasă era Sena pe sub florile mele (Szép volt a Szajna a virágaim alatt) című könyvét, mely egy memoárkötet, a 2015-2020 közötti párizsi éveket idézi fel a szerző, amikor Románia UNESCO-nagykövete volt a francia fővárosban. Cioroianu főként személyes impresszióiról beszélt, de elárult néhány érdekes, a közéletre vonatkozó megfigyelését is.

Elmondta, hogy 2015-ben került ki, és annak az évnek a novemberében történt a szörnyű terrortámadás a Bataclan koncertteremben. Elmondta, hogy ezt követően megváltozott a közbeszéd Franciaországban, háttérbe szorult az addig domináns politikailag korrekt beszédmód a mérvadó sajtókiadványokban is, és egyre másra jelentek meg a szociológiai ankétok a vallások szerepéről és hatásáról a francia társadalomban, különös tekintettel az iszlám és a kereszténység közötti különbségekre. Nagyon érzékletes képet festett arról, milyen volt a 2020-ban kihalt Párizs, ugyanis Cioroianut a világjárvány a francia fővárosban érte. Kiemelte, hogy amíg UNESCO-nagykövetként dolgozott, minden évben felvettek egy romániai kulturális értéket az UNESCO világörökség listájára. Az ő nagyköveti ideje alatt, 2018-ban kezdődött el Verespatak felvételének a folyamata a listára, és végül 2021-ben sikerült a világörökség részévé nyilvánítani a romániai bányatelepülést. Cioroianu elárulta, hogy Románia minden kulturális minisztere támogatta ezt a kezdeményezést, ezzel szemben a pénzügyminiszterek és az igazságügy-miniszterek már visszafogottabbak voltak a kérdésben. Az esemény végén a jelenlevők kérdéseire válaszolt, többek között elmondva azt, hogy Párizs ma már nem olyan, mint volt például harminc évvel ezelőtt, folyamatos változáson megy keresztül, és ennek a gyönyörű városnak vannak ragyogó és árnyékos, sötét oldalai is. Az előadás után a szerző dedikálta könyvét a szép számban megjelent érdeklődőnek.