A váradi magyar színházlátogató főként szórakozni akar

Pap István

A nézői elvárások rendszerét vizsgálja az a kutatás, melynek részeredményeit kedden ismertették a váradi színház páholyelőcsarnokában. A kutatás maga folytatódik, és idén ősszel egy tanulmány formájában összesítik a begyűjtött és elemzett adatokat. A munkában részt vevő egyik kutató, Plainer Zsuzsa, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa kiemelte, hogy bár sokan válaszoltak a kérdőívre, ez nem reprezentatív minta, azaz az adatokból nem lehet visszakövetkeztetni a teljes váradi lakosság ezzel kapcsolatos szokásaira, mindazonáltal fontos bepillantást enged a kultúrafogyasztás bizonyos elemeibe. Dr. Sántha Ágnes szociológus, a Sapientia Egyetem kutatója részleteiben ismertette a felmérés eddigi eredményeit. Elmondta, hogy 1110 válaszadó adatait összesítették, köztük olyanokét is, akik sosem járnak színházba. A felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók 5 százaléka egyetlen színház előadásait sem nézi.

A víg kedély a fő

A kutatás választ kíván adni egy olyan fontos kérdésre is, hogy mely műfajokat szeretik inkább a Szigligeti Színház előadásait látogató nézők. Nem meglepő módon a szórakoztató műfajok végeztek az élen. A válaszadók 79,6 százaléka jelölte meg a vígjátékot kedvenc színházi műfajai között, majd következik a musical (65%), a zenés vígjáték (63,8%), a kabaré (53,7%) és a zenés-táncos előadások (51%). A drámákat és a színműveket a Szigligeti Színház közönségének 44,7 százaléka preferálja, majd jön az operett 38,1 százalékkal. Ettől alig lemaradva következnek a táncszínházi produkciók 37,6 százalékos említéssel. A rangsor másik végén a dokumentarista előadások állnak, a nézőknek mindössze 8,7 százaléka jelölte meg ezt kedvelt műfajként, de a fizikai színházi előadásokat is csak a nézők 15,3, a tragédiákat pedig a 16,9 százaléka kedveli. A mesejátékokat és a tragikomédiákat gyakorlatilag egyforma mértékben kedveli (29, illetve 29,1 százalék) a Szigligeti Színház közönsége. A kutatásból az is kiderül, hogy a nézők 91,3 százaléka a szórakoztatást várja el egy színházi előadástól, de 56,5 százaléknak fontos a művészi élmény is, 54,9 százalék pedig művelődni, tanulni is akar egy-egy előadásból. A nézők 29,9 százaléka jelölte meg az erkölcsi hatást elvárásként egy-egy színházi előadással kapcsolatban.

Sántha Ágnes kiemelte, hogy a családos emberek, azaz főként a 31–39 év közötti korosztály jár a legkisebb mértékben színházba, a legnagyobb arányban pedig a 19 év feletti fiatal felnőttek és a 60 év felettiek. Hozzátette, hogy a felmérés nem vizsgálja a 18 év alatti gyerekközönség színházlátogatási szokásait, illetve ezzel kapcsolatos igényeit. A felmérésből kiderült az is, hogy azok, akik egyáltalán nem látogatják a Szigligeti Színház előadásait, koncertekkel és moziba járással elégítik ki kulturális igényeiket. Sántha Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a színházba nem járók túlnyomó arányban legfeljebb középiskolai tanulmányokkal rendelkeznek, jobbára nők, és nagy arányban román iskolába jártak. Az még további kutatást igényel, hogy ez a társadalmi kategória a román színházba eljár-e vagy az ő életükben egyáltalán nincs jelen a színház.

Összegzésképpen elhangzott, hogy melyek a színházlátogatás fő indítékai: a válaszadók 72,5 százaléka hasznos szabadidőtöltésnek tekinti, 55,9 százalék azt emelte ki, hogy hozzátartozik a műveltséghez, 37 százalék szerint a színház a társasági élet színtere, 31,8 százalék szerint pedig a színházba járás erősíti a nemzeti identitástudatot.