Dokumentumfilmet mutattak be a kortárs váradi építészekről

ERDON-összeállítás

A filmet az Országos Építészkamara Bihar megyei filiáléja készítette, és mint azt Daniel Panait, a kamara megyei elnöke az alkotás premierjén bejelentette, hamarosan egy újabb is meg fog jelenni. A most levetített alkotás projektmenedzsere Angela Lupşea volt, akitől megtudhattuk: azért készült ez a film, hogy a nagyközönség is jobban megismerje az építészkamara tagjainak munkásságát. Ennek megfelelően a háromnegyed órás produkció nem a város épített örökségét bemutató dokumentumfilm, hanem annak felmutatása, hogy az építészek milyennek látják a várost, illetve egy közös vallomás is arról, hogyan dolgoztak az építészek a kommunista rendszerben, valamint a rendszerváltás után.
A film négy részre tagolódik: az első, Elrejtett történelem című részben Pafka Ernő és Aurel Cobe építészek arról beszélnek, hogy a váradi vár a legjelentősebb épület, mely a régmúlt időkből megmaradt a városban, és bár építészeti értéke kiemelkedő, a kommunisták ideológiai megfontolásokból arra törekedtek, hogy elrejtsék azt. Az közismert, hogy a tömbházakat is azért építették a vár elé, hogy eltakarják, de a filmből az is kiderül, hogy a Szakszervezetek Művelődési Házát is azért emelték oda, mert el akarták takarni a kilátást a várra a Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca felől. 
A második, Bécsben tartott örökség című részben a város szecessziós épületeinek szépségéről, építészeti értékeiről, illetve ezen ingatlanok felújításáról beszélnek a szakemberek. Emil Moga építész elmondta, hogy az 1890–1920 közötti időszak volt a legboldogabb Nagyvárad életében, ez tükröződik vissza azokról a csodálatos szecessziós épületekről, amelyeket akkoriban emeltek, és amelyeknek a megléte a jelenben is pozitív hatással van mindazokra, akik ezen épületek között, körül élik életüket. A harmadik, leghosszabb rész címe A kommunista időszak és a közösség, amelyben a szakemberek azt vázolják fel, hogy milyen munkamódszer alapján kellett dolgozniuk abban a korszakban, illetve kiemeltek néhány építészetileg jelentősebb alkotást is. 

Ilyen kiemelkedő építménynek tekintik a filmben megszólalók a Körös (Tudor Vladimirescu) utca elején álló, háromágú csillag formájú toronyházat, az Antonio Alexe Sportcsarnokot, a jelenlegi Continental hotelt és a Körös áruházat, de ezek közé tartozik a Szakszervezetek Művelődési Háza, valamint a Magnólia teret alkotó épületek összessége is. Kiemelték továbbá Vági Lászlónak a Sebes-Körös bal partjára, két régi épület közé tervezett, árkádokkal ellátott tömbházát is, melyet akkoriban olyan jól sikerült építménynek tartottak, hogy ezt követően megszületett a Sebes-Körös egész bal partjának rendezési terve egészen a Szent László hídig oly módon, hogy a parton lévő épületek földszintjét elbontották volna, és a helyükön szintén árkádsorokat alakítottak volna ki. A filmben egyébként megjelenik egy rövid időre az idén áprilisban elhunyt Vági László is. 
Egy további érdekesség a szintén a kommunista rendszerben kiépített Dacia-Decebal kereszteződés, melynek mind a négy oldalán nagy, impozáns épületeket terveztek felhúzni. A forradalom miatt azonban már nem volt idő befejezni a tervet: három oldalon ugyan felépültek a nagy tömbházak, de a Béke-dombra utóbb már csak egy szökőkút jutott. Pedig még tervpályázatot is kiírtak egy impozáns épület tervezésére ide, amelyet egy nagy elnöki erkéllyel kellett volna ellátni, hogy majdan Nicolae Ceaușescu innen mondja el beszédeit, és innen integessen a kirendelt tömegnek. A film utolsó részének címe Az új Nagyvárad, melyben a kommunista rendszerről a szabad rendszerre való átállás nehézségeiről beszélnek az építészek, hiszen teljesen megszűnt a felső ellenőrzés, a tervezők saját cégeket alapítottak, és elkezdtek úgymond saját szakállra dolgozni. A rendszerváltás utáni időszakból a filmben a Lotus bevásárlóközpontot, a Ramada Hotelt, illetve az Uri (Roman Ciorogariu) és a Szigligeti Ede utcák sarkán emelt sarokházat emelték ki, mint a város épített szövetét gazdagító épületeket. A filmben a következő szakemberek szólaltak meg a projektmenedzser Angela Lupşea mellett: Daniel Panait, Pafka Ernő, Aurel Cobe, Dorin Letea, Emil Moga, Cristian Puşcaş, Alexandru Maxim, Vági László, Szász Pál, Dan Costa, Octavian Muth, Némethy László, Raul Drimbău, Daniela Ionaşcu, Marcela Prada és Gelu Costea.