Németh Géza életéről szóló kötetet mutattak be

János Piroska

A Magyar Polgári Egyesület Polgári esték rendezvénysorozatának keretén belül szervezett könyvbemutatón megjelenteket Szilágyi Zsolt köszöntötte, illetve szintén köszöntötte az érdeklődőket és meghívottakat a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója, Kavecsánszki Ádám. „A Polgári Magyarországért Alapítványnak alapítása óta mindig kiemelt célja volt az egyéni teljesítmény felmutatása. (...) Németh Géza személyes harcait, helytállását és szolgálatát tanítanunk kell a jövő nemzedékeinek. »Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak« – így szólt az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulós emlékévének fő üzenete. Ezt jó észben tartani. Németh Géza pályaíve a klasszikus hősöké, akiket nem tántorított el a kirekesztettség, a mellőzöttség, sem a hamis vádak. Belső hangja biztos utat mutatott számára, ahogy ő fogalmazott: »elhívott ember vagyok, Isten hívott el. Ami életemben rossz volt, az enyém volt, de ami jó volt, az egészében az Istené volt«” – idézte az 1995-ben elhunyt lelkipásztor szavait a felszólaló.

A rendhagyó könyvbemutató moderátori szerepét a továbbiakban Kóczián Viktória kutató, a Legato Alapítvány tudományos munkatársa töltötte be. Németh Géza 1933. június 1-jén született Székesfehérváron, 1951-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémián kezdte meg tanulmányait, 1955-ben részt vett annak a hitvalló nyilatkozatnak az előkészítésében, amely 1956-ban elinduló református egyházi megújulási mozgalom alapiratává vált – ismertette az életrajzi adatokat Gonda László, a monográfia szerzője. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Németh Géza a forradalom oldalára áll, így a meghatározó történelmi eseményt követően rejtőzködnie kellett, majd letartóztatták, 1957-58-ban „közbiztonsági őrizetbe” helyezték, a tököli internálótáborban tartották fogva. 1958-ban kötött házasságot az erdélyi származású Kriza Judittal, három gyerekük született, a könyvbemutatón jelen levő ifj. Németh Géza és Németh Zsolt, valamint az időközben elhunyt Németh Áron. 1963-ban Érden lett lelkipásztor, ahol kiterjedt lelkipásztori szolgálatot végzett. 1971-ben a kommunista Magyarország egyházi vezetői kizárták a lelkészi karból, missziói szolgálatát azonban nem adta fel. Otthonában ifjúsági munkát végzett, úttörője volt a kábítószerfüggő fiatalok terápiás segítésének, nyári táborokat szervezett, majd az Erdélyből érkezett magyar menekültek megsegítését vállalta fel. 1992-ben, Budapesten megalapította a ma is működő „Reménység Szigete” Karitatív és Kulturális Központot. „Ez a monográfia egy szerény kísérlet arra, hogy ezt a nagy hatású életművet valamilyen módon megragadja és azt az egyedi, holisztikus, magyar református kontextuális teológiát, amelyet Németh Géza vallott és művelt, valamilyen módon próbálja átadni a mai kor olvasójának” – fogalmazott a szerző. A kötetben az életrajz ismertetése mellett olvashatunk teológiai munkásságáról, koncepciós peréről, illetve a könyv Németh Géza néhány verseit is tartalmazza.

Fazekas István, a budapesti – egyházjogilag a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó – Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora felszólalásában rámutatott, az elmúlt napokban rendezték meg az emlékkonferenciaként működő Németh Géza Nemzetközi Tudományos Konferenciát. Rámutatott: az Erdélyi Gyülekezet a mai napig abban a szellemiségben működik, ahogy azt Németh Géza megalapította, a menekültmisszió keretében például az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 400 menekültet fogadtak. A református lelkipásztor érdemeit méltatva elmondta, drámaíróként fontolgatja egy, A palást címmel ellátott dráma megírását, hiszen a Németh Géza ellen folytatott koncepciós per olyan drámai fordulatokat tartalmaz, amely színpadra kívánkozik.

Ifj. Németh Géza, a Budafoki Református Egyházközség főgondnoka az édesapjától kapott szellemi örökséget ismertette bibliai idézetek segítségével, többek között a hívő példamutatás, a cselekvő szeretetről, higgadtságról, megtérésről, de gyülekezeti életről is beszélt.

Kóczián Viktória, a Legato Alapítvány tudományos munkatársa a palástjától való megfosztott Németh Géza munkásságáról beszélt. „Az 1980-as években az erdélyi menekülteket elsőként felkaroló református szolgálat a kilencvenes években gyülekezetalapítással lesz a magyar reformátusság szétszakadt részei között híd, amely gyülekezet ma is szolgálja az Istent a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részeként Budapesten” – fogalmazott.

Németh Zsolt, Magyarország Országgyűlése Külügyi Bizottságának elnöke úttörőnek nevezte a kutatást, amely édesapja életútját tárja az olvasó elé, egy olyan lelkészi életpálya ez, amely sok tanulsággal szolgál a mai nemzedékek számára is – jegyezte meg. Elmondta: a történelmi egyházak fő szereplői voltak a nemzeti ellenállás megvalósításában a kommunizmus idején. „A nemzeti integráció szerves példája az, amit ebben a kötetben elolvashatunk, hiszen Magyarországon a családoknak mintegy 45 százaléka rendelkezik valamilyen külhoni családi kapcsolattal, amely első- vagy második generációs kapcsolatot jelent” – jegyezte meg, rámutatva: édesanyja volt erdélyi származású, édesapja felvidéki felmenőkkel rendelkezik. Elmondta: fontosnak tartja, hogy az Erdélyi Gyülekezet kutatócsoportjaként működő Legato elindított egy újabb kutatást Protestáns életutak a diktatúrában címmel, amelynek középpontjában Tőkés László életútja fog állni, mely tulajdonképpen folytatása annak, ami az egykori püspök 70. születésnapjára kiadott kötetben feldolgozásra került.

A mintegy másfél órás könyvbemutatót követően nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetést szerveztek Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökének, Habinyák István, az EMSZ Bihar megyei szervezete elnökének, a párt megyei tanácselnök-jelöltjének, Csomortányi István, az EMSZ ügyvezető elnökének, a párt polgármester-jelöltjének, Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatójának illetve Németh Zsolt, Magyarország Országgyűlése Külügyi Bizottságának elnökének részvételével. A felszólalások moderátora Szilágyi Zsolt, az EMSZ külügyi- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője volt. A beszélgetés során szó volt aktuálpolitikai kérdésekről, a június 9-i választásokról, erdélyi magyar politikai helyzetről. Németh Zsolt felszólalásában elmondta, fontos a részvétel a június 9-i választáson. Európa számára a külső tét a háború és béke választása – jegyezte meg. „Magyarország egyértelműen elítéli az orosz agressziót, Ukrajnát ennek az agressziónak az áldozataként a szolidaritásról biztosítottuk számtalan alkalommal. Amikor békéről beszélünk, Ukrajna érdekében beszélünk békéről. Úgy gondoljuk, hogy a háború eszkalációja az ukránokra nézve jelenti a legnagyobb veszélyt” – fogalmazott, rámutatva a diplomáciai megoldás szükségességére.