Többszáz éves pillanatfelvételek az örök Váradról

Pap István

A Szent László Napok keretében zajlott kedd délutáni tárlatnyitón Cristina Pușcaș, a vármúzeum muzeográfusa köszöntötte elsőként az egybegyűlteket, kiemelve, hogy a 80-as években disszidált Jank Ferenc az elmúlt néhány évben komoly metszetgyűjteményt gyűjtött össze, melyet most itt, a váradi várban lehet megtekinteni. A húsz fa-, réz- és acélmetszet Várad történetének több mint ötszáz éves múltját öleli fel, a legrégebbi darab ugyanis 1493-ból való, a legújabb pedig egy 1891-es történelemkönyv-sorozat 9. kötete, melyben Nagyváradról lehet olvasni. Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője felidézte, hogyan jött létre a kiállítás, majd elmondta, hogy a tárlat nem is lehetne ennél jobb helyen, alig pár méterre Szent László feltételezett sírjától, a vár legszebb helyszínén, a Griffes teremben. „Ezt a kiállítást a váradiak értik a legjobban” – tette hozzá.

Pillantás a történelembe

A tárlat anyagáról dr. Fleisz János történész beszélt. Kiemelte, hogy a középkorban és a kora újkorban az emberek többsége nem tudott írni-olvasni, ezért nagy szerepe volt a vizualitásnak, csakhogy a templomokon és a főurak lakóhelyén kívül akkoriban nem lehetett semmilyen képanyaggal találkozni. Ezért is számít komoly előrelépésnek az, hogy a 15. század elején beindult a metszetek grafikai sokszorosítása, és így lassan a középréteghez is eljutottak a képanyagok. Megtudtuk, hogy a 16–17. század volt a fa-, a réz- és acélmetszeteknek az aranykora. Fleisz János hangsúlyozta, hogy a nyugati krónikák, évkönyvek, mintegy a mai újságok és képes folyóiratok előhírnökeiként a fontosabb eseményeket jelenítették meg, és mivel Várad jelentős számban jelen van ezekben a metszetekben, ebből is arra lehet következtetni, hogy itt jelentős események történtek, illetve, hogy Várad akkoriban jóval jelentősebb pozíciót töltött be, mint manapság. „Főleg a vár, mely a török elleni védelmet biztosította, egyike volt az egész kereszténység védőbástyáinak” – fogalmazott Fleisz János. Példaként említette, hogy míg az 1552-es egri ostromról nem készült semmilyen metszet, mert Nyugaton azt nem tartották jelentős eseménynek, addig az ahhoz hasonló, 1598-as váradi török ostromról van metszet, mely a kis létszámú váradi védők helytállását ábrázolja. Egyébiránt a tárlaton látható metszet az 1660-as ostromról is. A kiállításon Váradhoz kapcsolódó jelentős személyekről készült metszetek is láthatók, közülük is kiemelkedik Szent László alakja, de nagyon érdekes az a 19. századi alkotás is, mely Ferenc József császár 1857-es váradi látogatását örökíti meg, amikor részt vett az itteni vasútállomás alapkőletételén és az abból az alkalomból rendezett népünnepélyen. „Fontosak ezek az ábrázolások, ugyanis mindazt, amit a történelemkönyvekben olvasunk, most láthatjuk is, személyessé válik a tudásunk. Ugyanakkor történelmi források is ezek a metszetek, melyek persze nem mindig hűek, hanem általában előképekről készültek” – zárta szavait Fleisz János.

Végül felszólalt a gyűjtemény tulajdonosa, Jank Ferenc, aki bevallotta, hogy családjában nagyon erős a váradi lokálpatriotizmus érzése, ami nem múlt el azt követően sem, hogy Németországba költözött. Hozzátette, hogy néhány évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a Váraddal kapcsolatos metszeteket, ezek a műtárgyak láthatók most itt. Elmondta azt is, hogy nem áll le ezzel a passziójával, továbbra is gyűjti a metszeteket, amelyeket a jövőben szintén szívesen bemutatna majd Nagyváradon. A kedden megnyitott tárlat augusztus közepéig látható a váradi vár Griffes termében, a hét hat napján, 10–18 óra között, hétfőnként ugyanis a vármúzeum zárva van.