A munka ösztönzése az egyik cél a nyugdíjak újraszámolásával

Pap István

Az ország nyugdíjas társadalma a nagy nyugdíj-újraszámolás lázában ég, mely folyamatnak az első szakasza, maga az újraszámolás már megtörtént, és most zajlik a fellebbezési időszak: azok a nyugdíjasok, akik valamilyen hibát vélnek felfedezni az újraszámolásban, a megyei nyugdíjhivatalokhoz, vagy akár egyenesen a bírósághoz fordulhatnak. Szeptembertől azonban szintén az új nyugdíjtörvény előírásainak megfelelően elkezdődött és hat hónapon át tart egy úgynevezett kis nyugdíj-újraszámolás is. Ennek a részleteiről Laurentiu Țenț, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kis újraszámolást a megyei nyugdíjpénztárak végzik azoknak az érintetteknek, akik rendelkeznek igazolással arról, hogy 2001 áprilisa előtt kaptak nem állandó jellegű prémiumokat, juttatásokat, pótlékokat, bónuszokat, melyek után ki volt fizetve a társadalombiztosítás. Azért csak a 2001 áprilisa előtti időszakra vonatkozik a nyugdíjak kis újraszámítása, mert 2001-től áttértek a munkakönyves rendszerről a nominális egységes nyilatkozatra, és abba a munkáltató már csak a bruttó fizetés összegét írja be, nincsenek elkülönítve a különböző jövedelemtípusok, így tehát akkortól már minden jövedelemtípust figyelembe véve számolják ki a nyugdíjértéket. Az újraszámolás után értelemszerűen nőni fog a jogosult nyugdíja. Laurențiu Țenț kiemelte, hogy különbséget kell tenni állandó és nem állandó jelleggel kapott juttatások között. Állandó jellegű pluszpénznek számít a régiség után járó pótlék, az éjszakai műszak, valamint a nehéz, veszélyes munkakörülmények között végzett munka után járó pótlék, ezeknek a juttatásoknak az úgynevezett nyugdíjértékét nem kell újraszámolni. Nem állandó jellegű pótlék és juttatás azonban a túlórapénz, a 13. havi fizetés, az éves vagy az évközi prémium, illetve bármilyen más alkalmi jutalom, a százalékos arány vagy tarifa alapján kapott juttatás, illetve bármilyen más nem állandó jellegű anyagi juttatás a munkáltató részéről, melyek után ki volt fizetve a társadalombiztosítás. Laurentiu Țenț elmondta, hogy a szeptembertől érvénybe lépett új nyugdíjtörvény már figyelembe veszi a nyugdíjérték kiszámításakor ezeket a nem állandó jellegű bérpótlékokat is, korábban azonban nem számolták bele ezeket a nyugdíjértékbe. Ezért nagyon sokan bírósághoz fordultak és rendre meg is nyerték a pert a nyugdíjpénztárak ellen. A Bihar megyei pénztár például mostanáig mintegy 1200 pert veszített el ebben az ügykörben, és ennyi nyugdíjat kellett már eddig újraszámolni. Țenț hozzátette, hogy ezeket a bírósági döntések alapján újraszámolt nyugdíjakat most nem fogják még egyszer újraszámolni, a pert nyert személyek a jogerős ítélet alapján megítélt nyugdíjat kapják kézhez. Más lehetséges érintettekre azonban komoly feladat vár: meg kell szerezzék azt az igazolást, mellyel bizonyítani tudják egyrészt azt, hogy kaptak ilyen nem állandó jellegű pótlékokat, illetve azt, hogy ezek után a juttatások után is fizették a társadalombiztosítást. Ez nem fog nagy fejtörést okozni azoknak, akiknek egykori munkaadója ma is aktív, ezek a cégek, vállalatok, hivatalok ugyanis ingyen kiadják a kért igazolásokat. Viszont nehéz helyzetben vannak azok, akik annak idején olyan vállalatoknál dolgoztak, melyek időközben megszűntek. Ezeknek a vállalkozásoknak az archívumait ugyanis más intézmények, akár magánvállalatok vették át, és ezek jobbára csak pénzért adnak ki bármilyen dokumentumot. De még ez lenne a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy nincs egy egységes tájékoztatási rendszer, amelynek segítségével megtudható lenne, hogy hol található, hova került egyik-másik egykori cég archívuma. Egyszóval ezeknek a nyugdíjasoknak nagyon nehéz lesz megtalálniuk azt az intézményt, amely a rájuk vonatkozó iratokat őrzi, márpedig ezek nélkül az igazolások nélkül a nyugdíjhivatalnak nem áll módjában újraszámolni a szóban forgó nyugdíjakat. Țenț hozzátette, hogy az újraszámolási kérvények típusnyomtatványa letölthető az intézmény honlapjáról, és abban minden egyes jövedelemtípust külön fel kell tüntetni, különben a kérést elutasítja a nyugdíjpénztár.

A nagy újraszámolás

Laurentiu Țenț szóba hozta a nagy újraszámolást is. Az intézményen belül elkészített statisztikák szerint az új nyugdíjtörvény bevezetése előtt Bihar megyében 29.688 személynek volt minimális nyugdíja, az újraszámolás után ezeknek a személyeknek a száma 23.080-ra csökkent. Az újraszámolás előtt Bihar megyében a nyugdíjak átlagértéke 2184 lej volt, az újraszámolás után ez az összeg felment 2620 lejre, vagyis mintegy 20 százalékkal nőtt Bihar megyében az átlagnyugdíj. A legjobban a korkedvezménnyel nyugdíjba vonultak jártak, hiszen az ő átlagnyugdíjuk mintegy 27 százalékkal nőtt, 2510-ről 3177 lejre. A másik végletet a túlélő hozzátartozói nyugdíjasok képezik, az ő átlagnyugdíjuk 1287 lej volt, most pedig 1529 lej, ami mindössze 18 százalékos növekedés. Țenț elárulta, hogy Bihar megyében még mindig nem adtak át 6027 végzést a nyugdíjak újraszámításáról, többek között azért, mert nem is készültek el még egyes végzések, másokat pedig visszavontak, még mielőtt kézbesítették volna azokat.
Újságírói kérdésre válaszolva Țenț elmondta, hogy a nyugdíj-újraszámolásnak két fő célja van: az egyik az, hogy ösztönözze a munkát. Ezért is vezették be az úgynevezett stabilitási pontokat, melyek 25 ledolgozott munkaév után minden egyes újabb munkaévvel magasabb nyugdíjat eredményeznek. Egy másik nagyon fontos célkitűzése az újraszámolásnak a különböző méltánytalanságok kiküszöbölése. Talán a legnagyobb méltánytalanság a régi nyugdíjrendszerben az volt, hogy ugyanannyi ledolgozott munkaév és körülbelül ugyanakkora társadalombiztosítás befizetése után is nagyok voltak a nyugdíjak közötti különbségek, annak függvényében, hogy ki mikor, melyik évben vonult vissza. Țenț hozzátette, hogy a minimális társadalombiztosítási hozzájárulási időszak nem változott, 15 év maradt, míg a teljes hozzájárulási időszak 35 év lett mind a férfiak, mind a nők esetében. Korábban a nők 33 ledolgozott munkaév után mehettek korhatáros nyugdíjba. Megismételte, hogy a stabilitási pontokat 25 ledolgozott munkaév után kezdik el adni, de csak akkor, ha a dolgozók nem halmozzák a nyugdíjat és a fizetést, azaz aki nyugdíja mellett dolgozik is, nem kap stabilitási pontot, de azoknak, akiknek több munkahelyük van, már járnak a stabilitási pontok a huszonöt ledolgozott munkaév után. Țenț ezúttal is megemlítette, hogy október 1-től az eddigi 2000 lej helyett 3000 lejig lesznek adómentesek a nyugdíjak, és a tíz százalékos jövedelemadót csak a 3000 lejt meghaladó összegekre fogják kiszámolni. Ez azt jelenti, hogy azoknak, akiknek a nyugdíja például 2999 lej, nem kell jövedelemadót fizetniük, míg azok, akiknek például 3500 lej nyugdíjuk van, fizetnek majd a 3000 lejt meghaladó 500 lejre 50 lejnyi jövedelemadót.