Fizikai színházi bemutató: Suttogások és sikolyok

Pikó Stefánia

A Suttogások és sikolyok előadás Ingmar Bergman azonos című filmjének adaptációja, amelynek középpontjában a halál és a családi, főként testvéri kapcsolatok állnak. A három nővér, Ágnes, Mária és Karin, valamint szolgálójuk, Anna történetét ismerhetjük meg egy meglehetősen tragikus életszakaszban, ami nemcsak Ágnes halálos betegsége miatt terhelt, hanem minden egyes karakter saját küzdelmei, ugyanakkor az egymás közötti viszonyok miatt is.
A kezdeti színpadkép a haldokló testvérük mellett virrasztó Máriát (Törteli Nadin), Karint (Kerekes Dalma), illetve a gondoskodó Annát (Krupár Luca) láttatja. Azt tudni kell a fizikai színházról, hogy nem egyenlő a táncszínházzal, itt tehát minden apró mozdulatra, gesztusra különösen érdemes figyelni. A külső mellett ezek az apró mozdulatok hamar elárulják, hogy Mária jóval felszínesebb, gyakran nézegeti magát a tükörben, ami haldokló testvérének az ágya fölött van, sőt, a későbbiekben ennél sokkal durvább gesztusokkal mutatja meg, mennyire gátlástalan. Karinnak később megismerjük a férjét, ily módon érthetőbbé válik az ő karaktere, és együttérzést ébreszt a nézőben, aki addig csak egy rideg, szigorú alakot látott a legidősebb testvérből. Az előadás alatt elhangzik néhány gondolatmenet, amelyeket mintha Ágnes naplójából válogattak volna, így részleteket tudhatunk meg a lányok gyerekkoráról, a már elhunyt édesanyjuk és köztük lévő dinamikákról. Azonban Annának, a szolgálónak is jelentős szerepe van, hiszen láthatóan övé a legbensőségesebb viszony Ágnessel.
Mivel bemutatóról van szó, a fontos fordulatokat hagyjuk homályban, inkább az előadás hangulatára és az általa közvetített élményre koncentráljunk. A Suttogások és sikolyok – ahogy a címe is sugallja – nem könnyed, vidám történet. Olyanoknak ajánlott, akik nyitottak a színház egyik legintimebb formájára. Ez több szempontból is igaz: a stúdió jellegéből fakadóan eleve közelebb hozza a nézőt a színészhez, a nézőtér kialakítása pedig valóban szinte karnyújtásnyira helyezi őket egymástól. Mindezt csak tovább fokozza, hogy maga az előadás a fizikai színház műfajában született, amely megköveteli a néző aktív figyelmét és mélyebb bevonódását. Aki erre nyitott, az egy tragikus, mégis magával ragadó történetet ismerhet meg izgalmas, egyedi előadásmódban.
A darabot legközelebb ma, kedden este 19 órától lehet megtekinteni, vagy pedig az Infinite Dance Festival keretében, október 11-én, 17 órától. A társulat egyébként október elején Bukarestben is bemutatja az előadást a Metropolis Színházban.