Nem lehet eleget beszélni az új nyugdíjtörvényről

Pap István 

A nyugdíjrendszer legfontosabb változásait ismertette Laurențiu Țenț, a Bihar Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója kedden délelőtt a megyei prefektúrai kollégiumi ülésen. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, ahhoz, hogy valaki nyugdíjra jogosult legyen, minimum tizenöt évig kell fizesse a hozzájárulást a nyugdíjrendszerhez. A teljes hozzájárulási időszak 35 év mind a férfiak, mind pedig a nők esetében, azonban az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a nőknél fokozatosan, 2035-re éri el a korhatár a 65 évet. Lényegében ugyanazok a nyugdíjtípusok vannak érvényben, mint korábban, egy kivétellel: a részleges előrehozott nyugdíj lehetőségét eltörölték. Előnyugdíjba leghamarabb öt évvel a rendes korhatár előtt, tehát leghamarabb 60 éves korban lehet elmenni – folytatta Țenț. 

Megvan a lehetőség arra, hogy valaki 65 éves kora előtt korhatáros öregségi nyugdíjba menjen, ehhez azonban két feltételnek kell teljesülnie: meg kell legyen legalább negyven évnyi régiség és legalább 35 év hozzájárulási időszak. Kiemelte azt is, hogy a minimális szociális juttatás értéke az új nyugdíjtörvény életbe lépése után nem változik, illetve a közbeszédben elterjedt tévhittel ellentétben ezt a jövedelemtípust is kiigazítják jövőre az infláció mértékével, ami várhatóan 12–13 százalék lesz. Kiemelte azt is, hogy a jövőben is lehet bármikor régiséget vásárolni a nyugdíjhivatalnál. Maximum hat évnyi régiséget lehet pénzért szerezni, de az így megvásárolt időszakot kizárólag az öregségi nyugdíj kiváltására lehet felhasználni, semmilyen más nyugdíjtípus (rokkantsági nyugdíj, előnyugdíj stb.) kiváltásához nem használható fel. 
Újdonság az, hogy a nyugdíjba beleszámít immár egy sor olyan jövedelem is, amelyeket korábban nem vettek figyelembe. Ilyen például a tizenharmadik fizetés, a túlóra, a prémiumok és egyéb, nem rendszeresen adott juttatások. A jogosultak azonban igazolást kell vigyenek ezekről a jövedelmekről a nyugdíjhivatalhoz. Az igazolásokat a munkáltató állítja ki, illetve abban az esetben, ha a munkáltató vállalat már megszűnt, akkor a vállalkozás archívumát megőrző intézmény kell kiadja a kért dokumentumot. A kollégiumi ülésen Emilian Pavel alprefektus megjegyezte, hogy sok tanárnak nem adja ki a tanintézmény a kért igazolást, arra hivatkozva, hogy a szóban forgó juttatások után nem egyénileg adóztatták meg őket, hanem a tanintézmény közös béralapjából vonták le a társadalombiztosítást. Erre reagálva Laurentiu Țenț leszögezte, hogy a törvény ebben az esetben nem tesz különbséget az adózott jövedelmek között, tehát lényegtelen az, hogy a felsorolt nem állandó jellegű jövedelmek után a tanárok fizetéséből vagy a közös béralapból vonták-e le a társadalombiztosítást. Ez azt is jelenti egyben, hogy az iskolák kötelesek kiadni a nyugdíjas tanároknak a kért igazolást, nem hivatkozhatnak a béralapra. Horia Abrudan megyei főtanfelügyelő bejelentette, hogy a közeljövőben gyűlést fognak szervezni az iskolaigazgatókkal és a tanintézmények könyvelőivel is, amelyen tisztázni fogják ezt a kérdést.