Régi könyvek őrzője a váradi megyei könyvtár

Pap István

Ritka alkalom az, amikor több száz éves régi könyveket láthat az ember. Igaz ez a megállapítás akkor is, amikor régikönyv-kiállítást szerveznek, mint történt az pénteken a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár speciális gyűjtemények részlegén. A délután öt órától kezdődött tárlatnyitón ugyanis a könyveket mindössze két órán át lehetett csodálni, mert este hét órakor a kiállítás rendezője, Silviu Sana könyvtáros, kutató, vissza is vitte azokat a raktárba, és azt követően már csak az alkalomra készült információs táblák őrizték, illetve őrzik a kiállítás nyomát. A tárlatnyitón részt vevő mintegy tucatnyi érdeklődőnek Silviu Sana többek között elmondta, hogy a Kultúra és nyomdászat Nagyváradon a 16. században című tárlat egy nagyobb szabású projekt része, melynek kínálatában több éven át több kiállítás és egyéb esemény szerepel. 

A mostani tárlat kronologikusan követi az egy évvel korábban rendezett kiállítás anyagát, amikor 15. századi kiadványokat mutattak be. Az idén hat könyvet tettek láthatóvá az érdeklődőknek néhány órára. Ezek közül a legrégebbi kiadvány Iosephus Flavius Opera Historica című munkája 1514-ből, melyet Párizsban adtak ki. Rendkívül érdekes és értékes kiadvány a Rotterdami Erasmus több mint 330 levelét tartalmazó könyv, melyet 1519-ben nyomtattak Bázelben, mint ahogy rendkívüli kulturális értékkel bír a Luther Márton leveleit és prédikációit tartalmazó polemikus mű is, melyet 1520-ban nyomtattak, szintén Bázelben. 

A kötet további különlegessége, hogy 166, a 16–19. századból származó kéziratos jegyzet is megtalálható benne, melyeket a könyv egykori olvasói, használói írtak bele. A könyvtár birtokában van még egy Iosephus Flavius mű 1525-ös bázeli kiadása, valamint egy régi könyv, amely egy kötetben két munkát, Theophilos ohridi érseknek 1525-ben Bázelben és 1531-ben Kölnben kinyomtatott bibliamagyarázatait foglalja magában. A kiadványok egy részét nagyon szép illusztrációk is díszítik. Ezeket a könyveket azok a teológusok vásárolták meg és hozták haza magukkal, akik Nyugat-Európába mentek tanulni, és az egyházak tulajdonát képezték. A kommunista rendszerben államosították az egyházak kulturális javait, így kerültek ezek a kiadványok a megyei könyvtárba. A kommunisták a régi tulajdonosokra vonatkozó minden adatot, bizonyítékot eltüntettek, így ma már lehetetlen megállapítani, kik, illetve mely intézmények voltak ezeknek a régi könyveknek az eredeti tulajdonosai. „De az a jó, hogy legalább megvannak, mert a kommunisták nagyon sok régi könyvet elégettek” – tette hozzá Silviu Sana.