Újdonságok az új nyugdíjtörvényben

Pap István

Az új nyugdíjtörvény egyik újdonsága az, hogy most már 60 éves korban is lehet korkedvezményes öregségi nyugdíjba menni, mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Laurentiu Țenț, a Bihar Megyei Nyugdíjhivatal igazgatója. Erre eddig is lehetőségük volt azoknak, akik különböző nehézségi fokozatú munkát végeztek, illetve ilyen beosztásban dolgoztak. Ez a lehetőség a továbbiakban is fennáll, ami viszont újdonság, hogy most már bárki elmehet korkedvezményes öregségi nyugdíjba már 60 éves korban, akinek megvan a 40 év jogosultsági időszaka, amiből 35 év hozzájárulási időszak, azaz olyan időszak, amikor a munkavállaló befizető volt a nyugdíjrendszerbe. Ha például valaki 25 éves koráig elvégzett egy ötéves egyetemet, majd 25 és 60 éves kora között dolgozott, akkor korkedvezményes öregségi nyugdíjba mehet függetlenül attól, hogy valaha dolgozott-e speciális nehézségű kategóriába sorolt munkahelyen.
Kedvezményt kapnak a nyugdíjba vonuláskor a gyermeket nevelő anyák is. Eddig semmiféle előnnyel nem járt a nyugdíjazáskor az, ha egy dolgozó nő gyermeket nevelt, az új törvény értelmében azonban minden felnevelt gyermek után fél évnyi jogosultsági időszakot kap az anya. Ez azt jelenti, hogy két felnevelt gyermek után egy év, három gyermek után másfél év, négy gyermek után pedig két év stb. korkedvezményt kap az anya. Azoknak az anyáknak jár ez a kedvezmény, akik legalább 16 éves korukig nevelték a gyermeküket, gyermekeiket, illetve legalább tizenhárom évig nevelték örökbefogadott gyermekeiket. További feltétel az, hogy meglegyen a 35 évnyi hozzájárulási időszak. Țenț hozzátette, hogy a gyermekneveléssel más kedvezmények nem járnak a nyugdíjak vonatozásában, tehát az anya nem kap sem több pénzt, sem pedig nyugdíjpontot a gyermeknevelés után.
Fontos változások álltak be a rokkantsági nyugdíjak tekintetében is. A leglényegesebb változás az, hogy a rokkantsági nyugdíj semmilyen módon nem korlátozza immár a munkavállalói jogot, ami azt jelenti, hogy bármilyen fokozatú rokkantsággal élő nyugdíjas bármilyen munkát végezhet. Eddig a törvény előírta, hogy az I. és a II. fokozatú rokkantsági nyugdíjasok egyáltalán nem, a III. fokozatú rokkantsági nyugdíjasok pedig csak részmunkaidőben dolgozhattak, és elvették a rokkantsági nyugdíjakat azoktól, akiket az illetékes ellenőrök elkaptak, hogy nyugdíjuk mellett dolgoztak is. Ezentúl tehát a rokkantsági nyugdíjat kapók dolgozhatnak rész- és teljes munkaidős munkahelyen is, és 65 éves korukban automatikusan átkerülnek az öregségi nyugdíjasok kategóriájába. Ennek azonban megvan a hátulütője is: a rokkantsági nyugdíj időszaka semmilyen formában nem számít immár jogosultsági időszaknak, mint eddig, tehát nem számít bele a régiségbe. További módosítás az, hogy nem lehet immár rokkantsági nyugdíjat kapni, ha a jogosultságot igénylőnek nem volt hozzájárulási időszaka a nyugdíjrendszerhez. Az is elég, ha pusztán egyetlen hónapig volt valaki befizető a nyugdíjrendszerbe, és akkor már kaphat rokkantsági nyugdíjat. A rokkantsági nyugdíj ugyan nem számít semmilyen módon bele a jogosultsági időszakba, viszont az emellett végzett munka időszakára járnak a nyugdíjpontok és a stabilitási pontok is. Țenț kijelentette továbbá, hogy az új törvény értelmében át lehet térni a rokkantsági nyugdíjról az előnyugdíjra és fordítva, azaz az előnyugdíjról a rokkantsági nyugdíjra is. Megemlítette azt is, hogy mostantól évente csak egyszer lehet kérvényezni a nyugdíj újraszámolását. Eddig nem volt ilyen megkötés, és ezt a helyzetet kihasználva voltak, akik havonta kérték a nyugdíjuk újraszámolását.

Még egyszer az újraszámolásról

Nem telhet el sajtótájékoztató a megyei nyugdíjhivatalban úgy, hogy ne esne szó a nyugdíjak átszámításáról. Annál is inkább, mert mint Laurentiu Țenț elmondta, özönlenek az újraszámolt nyugdíjak felülvizsgálatára vonatkozó kérvények a hivatalhoz. Eddig összesen 3.476 ilyen kérvényt kaptak, ami óriási szám, ha figyelembe vesszük azt, hogy az újraszámolásról szóló végzéseket augusztus 16-tól kezdték el kézbesíteni. És ez még nem mind, mert sokan egyenesen a bírósághoz fordultak az újraszámolási végzések fellebbezésével. „Naponta 30-40 értesítést kapunk a bíróságtól, hogy a nyugdíjasok fellebbeztek az újraszámolási végzés ellen” – árulta el Țenț. Hozzátette, hogy a nyugdíjhivatal ezekben az esetekben is újra elvégzi a számolást, nem várja meg a bíróság ítéletét. Hozzátette, hogy a legtöbben az ún. stabilitási pontok kiszámítása miatt elégedetlenkednek. Például vannak, akiknek volt 30 évnyi hozzájárulásuk a nyugdíjrendszerbe. A stabilitás pontokat 25 évnyi hozzájárulás után kezdik adni, azaz ha a 30-ból levonjuk a 25-öt, akkor az illető nyugdíjasnak öt évre jár a stabilitási pont. Mégis vannak esetek, amikor nem öt, hanem ennél kevesebb évre adnak stabilitási pontokat. Ez akkor történhet meg, ha az illető nyugdíjba ment, de tovább dolgozik, ugyanis az így ledolgozott munkaévek beleszámítanak ugyan a régiségbe, amiért megkapja a nyugdíjpontokat, de ezekre az évekre nem jár stabilitási pont, mert így rendelkezik erről a törvény, hogy a nyugdíj és a munkabér jövedelme nem halmozható. Țenț kiemelte, hogy a törvény értelmében a stabilitási pontokat csak az egységes nyugdíjrendszer nyugdíjasai számára számolják ki, az ettől a rendszertől elkülönült, katonai, belügyminisztériumi nyugdíjakra nem alkalmazzák a stabilitási pontok rendszerét. Ha tehát valaki dolgozott a civil szférában például huszonöt évet, míg tíz évig a honvédelemben teljesített szolgálatot, akkor bár 35 évnyi hozzájárulása van, de mindössze egy évre kap stabilitási pontot, nem pedig tíz évre.