2024.10.17. 17:22
Sokba kerülhet a munkaügyi igazolás megszerzése
Az új nyugdíjtörvény sokakat kényszerít arra, hogy a levéltárakban keressenek igazolásokat a munkatevékenységükről és a jövedelmükről.
Illusztráció
Forrás: Pexels
ERDON-összeállítás
A kialakult helyzettel kapcsolatosan a Bihar Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség arról tájékoztatott, hogy a munkáltató köteles kiadni a munkavállalónak a foglalkoztatási igazolást, amely tanúsítja a munkatevékenységet, annak időtartamát, a fizetést, a szolgálati időt és a szakterületet. Ezt a dokumentumot a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell kiállítani. A fizetésképtelenség, csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságok esetében a tanúsítványt a felszámolóbiztos kell kiadja legfeljebb 60 naptári napon belül. Az ITM tájékoztatott arról is, hogy a már nem létező cégek esetében az igazolásokat az állami és vegyes tőkével rendelkező munkáltatók esetében attól az egységtől kell kérni, amelyik átvette az archívumukat, a magántőkével rendelkező munkáltatók esetében pedig attól a területi munkafelügyelőségtől kell igényelni 20 lej/dokumentum ellenében, amelynek területi körzetében a munkáltató székhelye volt. A megszűnt munkáltatók jogutódjai 60 napon belül kötelesek kiállítani az igazolásokat. Ha egy vállalkozás vagy egy megszűnt cég tevékenységét nem folytatja más, akkor az igazolásokat a levéltári szolgáltatások nyújtására szakosodott vállalatok kell kiadják. Ha az érintettek meg akarják tudni azt, hogy melyik archiváló cég őrzi az egykori munkáltató iratait, forduljanak az országos levéltár megyei szolgálatához.
Csakhogy a szolgálati időre vonatkozó igazolások pénzbe kerülnek, és nem is kis összegekről van szó, különösen az 1989 előtti vállalatok iratai esetében. Vannak igazolások, melyek kiadási díja 1000 lejnél kezdődik. A jelenlegi törvények értelmében az irattárakat kezelő cégeknek jogukban áll pénzt kérni a dokumentumokért, és nincs törvényben rögzített szintje ezeknek a költségeknek. A munkaügyi minisztérium annyit tett, hogy felhívást intézett az irattároló cégekhez, hogy ne számítsanak fel magas díjakat. Mi több, a kommunista rendszer alatt működő vállalatok tevékenységét folytató vállalatok is kérhetnek illetéket a kérvényezőktől, még akkor is, ha nem archiváló cégek, hanem továbbra is részt vesznek a termelésben. A hatályos törvények értelmében csak a dokumentumok kiadását megtagadó munkáltatókat vagy jogutódjaikat lehet szankcionálni, ezek ellen a munkaügyi felügyelőségen lehet panaszt tenni. Az archiváló cégek elleni panasszal az Országos Levéltár megyei szolgálataihoz kell fordulni.