A Magyar Tudomány Napja a PKE-n

János Piroska

A konferencia résztvevőit a szervezők nevében dr. Szilágyi Ferenc dékán, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapítóigazgatója köszöntötte, majd átadta a szót a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettesének, dr. Flóra Gábornak, aki beszédében felidézte a felsőoktatási intézmény 25 évvel ezelőtti megalapításának történetét. „Történelmi pillanat az, amikor egy nemzeti közösség felismeri a cselekvés szükségszerűségét és öntudatosan kezébe veszi saját sorsának irányítását. A Partiumi Keresztény Egyetem megalapításának és építésének folyamatában a partiumi magyarság maga írja saját történetét, ami nélkülözhetetlen része, fontos fejezete az összmagyarság életének” – fogalmazott, kiemelve a magyar tudományosság iránti elkötelezettséget, illetve a partnerintézményekkel való kapcsolatok ápolását. „Alapvető oktatási, nevelési célkitűzései mellett egyetemünk természetszerűleg vállalja fel azt is, hogy a térség tudásközpontjának és kapcsolati hálózatépítő centrumának szerepét töltse be. Ennek jegyében folyamatosan arra törekszünk, hogy bővítsük és erősítsük intézményi kapcsolatainkat" – tette hozzá.

Fleisz János, a Sapientia Varadiensis Alapítvány elnöke felszólalásában rámutatott: a Magyar Tudomány Napját Nagyváradon először 2000. november 3-án szervezték meg, majd az egy ideig elmaradt rendezvényt jelenlegi formájában 2017 novemberében tartották meg ismét. „Ahhoz, hogy a Partiumban is kibontakozhasson regionális tudományművelés, intézményépítés, szükség van a magyar tudomány központi és regionális intézményeinek a segítségére, az együttműködésre, a támogatásra és a kapcsolatok megfelelő szintre való emelésére” – jegyezte meg azzal kapcsolatban, miért is tartották fontosnak a tudományos esemény felélesztését, egyúttal köszönetet mondott az Erdélyi Múzeum Egyesület támogatásáért. „Idei rendezvényünk, a Magyar Tudomány Ünnepe a Partiumban és a VII. Partium-konferencia egyike lesz az egész térség legnagyobb tudományos eseményeinek, mind az előadók számát tekintve, és remélhetőleg a színvonal tekintetében is” – jegyezte meg.
Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Területi Kutatások Intézetének alapítóigazgatója elmondta, szervezőként a nagyváradi Magyar Tudomány Ünnepének elmúlt tíz évére van rálátása, a rendezvény az elmúlt évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül és sikerült „gyökeret vernie” a régióban. A tudomány napi ünnepség testvérrendezvénye a Partium-konferenciának, ezeket legtöbbször együtt szervezik meg, viszont a konferencia esetében ragaszkodnak a személyes találkozáshoz – tette hozzá, örömtelinek nevezve ugyanakkor a partiumi tudományos közösség megerősödését, amit a résztvevők magas száma – mintegy 180 személy – is jelez. Beszédének végén hozzátette: a régió egyetemeként céljuk az „érzékenyítés” a Partium iránt, megismertetni azt, mit is értünk e terület alatt.
Dr. Morvai Tünde, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának osztályvezetője a tudományünnepi rendezvénysorozat idei mottójára hívta fel a figyelmet: tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában. „Amikor az Akadémia 2019-ben megújított küldetésnyilatkozatában a nemzet tanácsadójaként határozta meg szerepét, ezt tudatosan, felelősségteljesen tette. (…) Általánosságban véve a tudományba vetett bizalom gyengülése, valamint az alternatívnak nevezett, ám a tudomány alapelveivel ellentétes, tudománytalan megnyilatkozások terjedése globális jelenséggé vált. A Magyar Tudományos Akadémia, mint a tudomány iránt elkötelezett és a közbizalom legnagyobb mértékét élvező köztestület, az eddiginél is erőteljesebben és aktívabban kíván fellépni annak érdekében, hogy mind a világ, mind Magyarország jövőjét negatívan befolyásoló tendenciákat visszaszorítsa” – fogalmazott, rámutatva arra is, hogy az Országgyűlés a 2025-ös és a 2026-os éveket a Magyar Tudomány Éveinek nyilvánította.
Dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke beszédében rámutatott: Erdély-szerte 21 rendezvényt szerveznek meg a Magyar Tudomány Ünnepe Erdélyben rendezvénysorozat keretében, ennek részét képezi a nagyváradi is, amelynek immár harmadik éve társszervezői.
Dr. Nagy László, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának elnöke felszólalásában fontosnak nevezte a tudományos szemléletet, illetve a tudomány népszerűsítését a társadalom minél szélesebb rétegében, elsősorban a diákság körében, amely a bizottság célkitűzései között szerepel.
A nyitóbeszédeket követően a résztvevők a Miskolci Egyetemmel ismerkedhettek meg, a felsőoktatási intézményről tartott bemutatót többek között dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora. Az egész napos konferencia során több szekcióban – köztük gazdaság-, egészség- és társadalomtudományi, pedagógiai – párhuzamosan zajlottak az értekezések.