Ady Endrére emlékeztek Margittán

Szőke Ferenc

A margittai Horváth János Elméleti Líceum meghívására dr. Boka László Ady-kutató, József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi docens tartott egyórás előadást Ady életéről és munkásságáról. A vetítéssel egybekötött előadás sok érdekességet, eddig nem ismert adatokat, történéseket tartalmazott. Hasznos információk voltak ezek az Ady-tisztelő felnőtteknek és iskoláskorúaknak egyaránt. A közönség döntő többségét a líceumi tanulók alkották, akik mondhatni, hogy megtöltötték az előadótermet. Számukra ez tulajdonképpen egy rendhagyó és nagyon hasznos irodalomóra volt. Éppen ezért volt az előadás időpontja délelőtt 11 óra, így szinte valamennyi líceumi tanuló jelen lehetett. Rajtuk kívül a nyugdíjas korosztály is képviseltette magát.

Az emléknapnak ez volt az első „felvonása”, a folytatás 24-én, vasárnap 10 órától következett a református templomban ünnepi istentisztelettel. Ezt a helyszínt megtisztelte jelenlétével Demeter Stefánia Katalin kolozsvári konzul és Cseke Attila szenátor. Természetesen jelen voltak a helyi egyházi és közéleti személyiségek is, élükön Demián Zsolt polgármesterrel. A templomban mutatták be énekes műsorukat a Horváth János Elméleti Líceum diákjai, Puskás Miklós zenetanár vezetésével. Záróénekként nemzeti imánkat énekelte az ünneplő közösség, majd a templomkertben lévő Ady-mellszoborhoz vonultak. Itt hangoztak el az ünnepi beszédek. A moderátor, Kun Tünde magyartanárnő a rövid köszöntő után elsőként Margitta szülöttét, Cseke Attilát szólította a mikrofonhoz, aki Margita élni akar című verséből vett idézettel kezdte beszédét, mely a továbbiakban is megmaradt vezérgondolatnak. „Hiszem és vallom, hogy szülővárosom élni akar! Él magyarságában, hagyományőrzésében, nyelvében és munkájában” – fogalmazott a bevezető részben. A folytatásban visszaemlékezett a 35 évvel ezelőtti időkre, amikor nem volt Ady-szobor, nem lehettet volna nyilvánosan megemlékezni, nem voltak magyar kulturális rendezvények és hagyományainkat is csak titokban ápolhattuk. A rendszerváltás meghozta a változást, van Ady-szobor, vannak magyar rendezvények, van önálló magyar iskola, van Ady-szavalóverseny, Ady-emléknap, koszorúinkon ott lehet a nemzeti színeket viselő szalag és szabadon énekelhetjük himnuszunkat. Beszédben felvázolta Ady életpályáját és tevékenységét, jelleméről pedig ekképpen fogalmazott: „Sebzett, örökké bús és örökké szerelmes, a néppel mit sem törődőkkel szemben csípősen kritikus. Nem félt attól, hogy kimondja az igazat, egy olyan időben sem, amikor sokan körülötte nem ezt tették. Érezte azt, hogy a magyar közösségnek összefogásra és cselekvésre van szüksége, és nem hátrált meg attól, hogy mindenkit erre intsen” – emelte ki beszédében, a továbbiakban hangsúlyozva: „Ma is össze kell fognia és cselekednie kell a magyar közösségnek, hiszen településeinket akarják úgy átrajzolni, hogy beolvasszák a magyar falvakat, kisvárosokat”. „Tennünk, cselekednünk kell, ahogyan Ady több mint 100 éve üzente nekünk!” – mondta zárszavában Cseke Attila.

Demeter Stefánia Katalin beszédében kiemelte, hogy Ady költő, forradalmár, példamutató magyar és európai egy személyben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ady „vére és lelke szerinti ösztönnel beszéli az örök magyar nyelvet. Aki Adyt hallja, annak ösztönösen magyar a lelke.” Beszédét Ady: Intés az őrzőkhöz című versének felolvasásával zárta. A köszöntők között a magyar iskola diákjai közül Bálint Tibor, Kása Dávid és Kotlár Dominik szavalataikkal színesítették az eseményt. Ezt követően megkoszorúzták a templomkertben lévő Ady-mellszobrot. Az ünnepséget Kovács Gyula református lelkipásztor áldása zárta.