Vitafórumot szervezett a jelölteknek a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége

Ciucur Losonczi Antonius

Az egybegyűlteket Marius Verigoi, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetsége (FPB) elnöke köszöntötte. A meghívásra igent mondtak nemcsak olyan közismert, a hírekben naponta szereplő politikai alakulatok képviselői, mint például az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vagy a Szövetség a Románok Egységéért (AUR), hanem olyan nemrég alakult, vagy a köztudatba kevésbé beépült tömörülések jelöltjei is, mint a Román Környezetvédők Pártja (PER), a Fiatal Emberek Pártja (POT), a Románia Nemzet Párt (Partidul România Națiune), a REPER, a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), a Jobboldali Erő (FD) vagy az Egységes Szociáldemokrata Párt (PSDU). A szervezők által előzetesen feltett kérdések arra vonatkoztak: megválasztásuk esetén hogyan segítenék a vállalkozókat; miként csökkentenék a következő években az államháztartás hiányát; hogyan vonzanának az országba több külföldi tőkét, milyen stratégiát alkalmaznának annak érdekében, hogy a külföldre távozott fiatalok hazatérjenek, és szükségesnek tartják-e a közigazgatási átszervezést?

Az RMDSZ részéről Biró Rozália és Szabó Ödön parlamenti képviselőjelöltek voltak jelen. Mint kifejtették, az RMDSZ álláspontja az, hogy az állam elviselhetetlen terheket ró a lakosokra, a vállalkozásokra és a civil szervezetekre egyaránt. Ehelyett inkább arra van szükség, hogy győzzön a józan ész, mert több tiszteletet érdemelnek a polgárok, az üzletemberek pedig azt, hogy legyen erejük működtetni a vállalkozásaikat, és ne menjenek csődbe. Mint elhangzott, sajnos Bihar megye jelenleg rosszul áll e téren, hiszen a hivatalos statisztikai adatok szerint 2024. január 1. és szeptember 30. közt Bukarest után Bihar megyében ment csődbe, illetve vált fizetésképtelenné a legtöbb cég Romániában. „Valós párbeszédre és partneri kapcsolatok kialakítására van szükség. Csak a beton nem jelent megoldást mindenre, mert a környező városok, Debrecen, Kolozsvár és Temesvár elszívják tőlünk a munkaerőt, és az ipari befektetések terén is lehagytak bennünket” – fogalmazott Szabó Ödön. Biró Rozália arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában a munkára kivetett adóterhek nagyon magasak (41,5%), valamint a munka és a tőke adója nincs egyensúlyban: míg a tőkejövedelmek elfogadható szinten adóznak (pl. osztalék 8%, javak bérbeadása 10%, banki kamatok 10%, plusz esetenként plafonált egészség- és társadalombiztosítás), addig a munkára kivetett adóteher nagyon magas. Ugyanakkor a részmunkaidős munkaszerződések adózási módja sem méltányos. Vagyis kijelenthető, hogy a rendszer nem támogatja a munkavállalást, és az adóteher nem arányos a tényleges jövedelemmel, hiszen két óra munka után is ugyanannyi a járulékkötelezettség, mint nyolc óra munkára. Azon meggyőződésének is hangot adott, hogy meg kell teremteni a sikeres és gördülékeny pályázáshoz szükséges feltételeket a vállalkozások számára, hogy ezáltal fejlődjenek és versenyképesebbé váljanak. A közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban elhangzott, hogy az RMDSZ a decentralizáció híve. Az állami közigazgatásban dolgozók csaknem kétharmada a központihoz tartozik (2024. júniusi adatok szerint 826.522 személy). Szükség van a rendszerek újragondolására, a humánerőforrás professzionalizására. Ugyanakkor egyes központi közigazgatási feladatokat a helyi/megyei önkormányzatok hatékonyabban tudnának ellátni, a digitalizáció révén pedig egyrészt elérhetőbbé, másrészt gyorsabbá, hatékonyabbá válnának az állami szolgáltatások.