Wagner Nándor tiszteletére avattak szobrot Nagyváradon

János Piroska

A megemlékezés az egyetem dísztermében kezdődött, ahol Wagner Nándor főbb és kevésbé ismert életrajzi adatai mellett bemutatták a Nagyváradról Masikóig című könyvet, amely ugyancsak a szobrászművésznek állít emléket. A megjelenteket Kiss Sándor, a Wagner Nándor művészi, szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány kuratóriumának az elnöke köszöntötte, felvázolva a szobrászművész főbb életrajzi adatait.

Wagner Nándor Nagyváradon született 1922. október 7-én, szülőháza a jelenleg Ady Endre nevét viselő, korábban Pokol utca 26. szám alatt található. Tanulmányait a görögkatolikus püspökség elemi iskolájában, majd a Gojdu-líceum román szekcióján folytatta, ahol osztálytársai bántalmazását is el kellett szenvednie. Később az ipari líceumban asztalosmesterséget és építészetet tanult. Édesapja akarata ellenére – aki azt szerette volna, hogy fia orvos legyen – felvételizett a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol tanulmányait megszakította a háború. A világháborút követően Magyarországon telepedett le, itt alkotott 1956-ig. Tagja volt a Képzőművészek Forradalmi Bizottságának, emiatt a forradalom leverése után el kellett hagynia Magyarországot és Svédországban, Lund városában telepedett le. A skandináv országban nyolc köztéri szobra áll, de itteni tevékenységéhez fűződik az is, hogy kifejlesztett egy új technikát a görbült felületű, nagyméretű öntött rozsdamentes acélszobrok készítésére, kiküszöbölve ezáltal a hőhatás okozta zsugorodást. Itt ismerkedett meg második feleségével, Chiyo Akiyamával, akivel az 1960-as években áttelepült Japánba.

A felkelő Nap országában munkásságának termékeny időszakát élhette meg egészen 1997-ben bekövetkezett haláláig, ebben az időszakban születik meg életművének legnagyobb alkotása, a Filozófiai kert, amelyet csak 2001-ben állítottak ki köztéren – derült ki a Kiss Sándor és Wehner Tibor művészettörténész által tartott rövid előadásokból. Kiss Sándor meglátása szerint a szobrászművész Magyarországon a kommunizmus alatt tiltott, Svédországban megtűrt volt, de igazán Japánban tudott kibontakozni. „Wagner azon ritka magyar művészek egyike, akinek szobrai befonják, összekötik a világ egymástól távoli kultúráit és tájait. (…) Műveinek története nem zárult le az alkotó halálával: özvegye, Chiyo Wagner és a művész emlékét ápoló budapesti, Kiss Sándor által vezetett Academia Humana Alapítvány az ezredforduló óta fantasztikus munkát végzett. Gipszben maradt Wagner-szobrok valósultak meg maradandó anyagban és kerültek köztérre Budapesten, Miskolcon, Dunaújvárosban, Tokióban és itt, Nagyváradon is, ahol 2005-ben a Petőfi parkban, az egykori Schlauch-kertben lelt otthonra az 1950-es években megformált József Attila-szobor” – jegyezte meg Wehner Tibor művészettörténész, emlékeztetve, hogy 2023-ban a Filozófiai kert mása is Nagyváradra került, a megyei könyvtár épületében volt látható. Ezen az eseményen merült fel annak az ötlete, hogy az átalakítandó Kápolna (Rahovei) téren kapjon helyett a Filozófiai kert bronzból készült reprodukciója. „Ha ez a szép terv megvalósulhatna, akkor elmondhatnánk, hogy Wagner Nándor, műveinek együttese, Wagner Nándor művészete valóban, véglegesen hazaérkezett” – fogalmazott az előadó.

Wehner Tibor felszólalása során kevésbé ismert részletek is elhangzottak Wagner Nándor élettörténetéből, például az is, hogy a szobrászművész az 1980–90-es években japán állampolgárként tért vissza szülővárosába, ahol már nem lelte fel szülei sírját. Az ő előadásában hallhattunk arról is, hogy Wagner Nándor gyermekként különleges kapcsolatot ápolt nagyapjával. „Nagyapám mindent elkövetett, hogy jó magyar embernek neveljen” – hangzott el a pénteki eseményen közreműködő Cserna Csaba előadóművész által felolvasott visszaemlékezésben.

Könyvbemutató

A rendezvény keretében mutatták be a Kiss Sándor által szerkesztett Nagyváradról Masikóig című kiadványt is, amely a szobrászművészt az általa szalagra mondott visszaemlékezés írott formája, illetve újságcikkek által mutatja be. A könyv második részében az Academia Humana Alapítványról olvashatunk, illetve a kiadvány tartalmazza a Chiyo asszony által alapított, a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészetis diákjai számára meghirdetett Wagner Nándor-díj nyerteseinek listáját is. A Nagyváradon kiadott könyv tördelőszerkesztője Sz. Horváth István, a borítót tervezte Gagyi Judit-Eszter.

Az eseményen felszólalt dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora is, aki felelevenítette: a Filozófiai kertet először 2011-ben látogatta meg a Gellért-hegyen, és olyan mély benyomást keltett benne, hogy azóta nem telt el olyan év, hogy ne keresné fel a szoborcsoportot. Szeretné, ha ez az alkotás Nagyváradon is otthonra találna – tette hozzá, elmondva ugyanakkor, hogy Wagner Nándor és Chiyo asszony pénteken felavatott szobra nem marad mindig az egyetem falai között, azt az új épületszárny megépítését követően ki szeretnék helyezni a szabadba.

Az esemény zárómozzanataként az egyetem régi épületének aulájában felavatták Solti András szobrászművész alkotásait, a külön talapzaton álló, egymásra tekintő Wagner Nándort és Chiyo asszonyt ábrázoló mellszobrokat. Ünnepi beszédében Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke rámutatott: „Erdély, a Partium és a magyar haza kétszeresen számkivetett fiaként Wagner Nándor sorsa és életpályája nemzetünk egész 20. századi történetét leképezi. (…) Wagner Nándor valóban hűséges fia volt és maradt hazájának. Idegen földön élve is meg volt győződve arról, hogy amint maga írta: »az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam«. Ebben a szellemben és ezzel a lelkülettel alkotott és kívánta megosztani művét népével, hazájával. Távolra szakadt szülőföldjétől, de hazaszármaztatott szoboralkotásai révén mintegy hazatalál”. Az avatáson verset adott elő Meleg Vilmos és Cserna Csaba színművész.