2 órája
Fotókiállítás nyílt az 1989-es forradalom nagyváradi történéseiről
Fotókiállítás nyílt #35 – A nap amikor Nagyvárad szabad város lett címmel a várban december 17-én, kedd délben a Körösvidéki Múzeum szervezésében. Négy fotográfusnak – Alexandru Nițescu, Dumitru Lazău, Bíró Károly és Marian Antal – az 1989. december 22-én Várad központjában készített alkotásait lehet megtekinteni.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ciucur Losonczi Antonius
A projekt kezdeményezője dr. Cristina Liana Pușcaș muzeológus, aki a modern technikákat ötvözte a hagyományos elemekkel az 1989. december 22-én Várad központjában történteket is bemutató kiállítás összeállításakor. A képernyőn vetített fotók segítségével felidéződnek azok a történelmi pillanatok, amikor a délelőtti órákban az emberek megrohamozták a néptanács épületét, forradalmi bizottság alakult, és nyolc perccel azt megelőzően, hogy a Ceaușescu-házaspár elmenekült helikopterrel Bukarestből, Nagyvárad már kommunizmus-mentes városnak lett nyilvánítva. Két másik monitoron egyéb képek és szövegek helyezik kontextusba 1989 romániai eseményeit (Temesvár, Bukarest), illetve állítanak emléket a Bihar megyei antikommunistáknak. A forradalom szimbólumává lett lyukas zászló is látható, egy régi államcímer, valamint Gheorghe Groza, Nagyvárad utolsó kommunista polgármesterének az íróasztala. Két tárlóban korabeli Crișana-újságoldalak tekinthetők meg, az a fényképezőgép, mellyel Dumitru Lazău megörökítette az eseményeket, valamint az egykori szovjet márványobeliszk egy darabja. Ugyanakkor egy dokumentumfilmet is vetítenek folyamatosan, melynek képsorait Ovidiu Selegean rögzítette az említett napon.
Az érdeklődőket dr. Gabriel Moisa múzeumigazgató köszöntötte. Cristina Pușcaș kurátor szerint a forradalomnak december 14-én Jászvásárban kellett volna kirobbania, ahol szájról szájra terjedt az a felhívás, hogy “Gyertek az Egyesülés terére, narancsot árulnak”, a titkos jelszó pedig az volt, hogy “A tavasz csütörtökre esik”, mivel 1989-ben december 14-e egy csütörtöki napra esett. A Szekuritáte azonban leleplezte a tervet, ezért erre az akcióra végül nem került sor. December 15-én húsz-harminc ember békés kordont vont a temesvári református parókia köré, ahol Tőkés László lelkész és családja élt, akit a hatalom el akart távolítani a hivatalából. December 16-án pedig Temesváron kitört a romániai forradalom, illetve először ott hangzott el nyilvánosan, hogy “Le Ceaușescuval!”.
Röplapokat osztogatott
A szekus dossziékből és a szemtanúk beszámolóiból kiviláglik, hogy a váradiak tisztában voltak azzal, hogy mi történik az országban. Ezt megelőzően szeptemberben Radu Enescu, a Familia folyóirat főszerkesztő-helyettese levelet írt a Szabad Európa Rádiónak. Novemberben egy színházi fesztivál zajlott Váradon, ahol egy zsűritag azt a feliratot fedezte fel a Crinul cukrászda oldalán, hogy “Le Ceaușescuval, a román nép hóhérával!”, ezt az üzenetet azonban egy órával később valakik mésszel lemázolták, hogy ne látszódjon. Szintén novemberben Lucian Covaci nyomdász röplapokat osztogatott a vasútállomáson, sajnos őt néhány évvel később holtan találták egy árokban. December 19-én egy vonat jött Temesvárról, melyet az utasok megállítottak egy mezőn, és üzeneteket írtak a vagonokra, a szerelvény pedig a települések közelében lassabban haladt. Biharszentandrás bejáratánál megtiltották a mozdonyvezetőnek, hogy továbbmenjen, de az utasok azzal fenyegetőztek, hogy leszállnak, és lyukas zászlókkal gyalog Váradra vonulnak. December 21-én pedig a Cantemir utcai egyik tömbház falán ugyancsak azt lehetett olvasni, hogy “Le Ceaușescuval!”, magyarázta Cristina Pușcaș.
A továbbiakban több jelenlevő szemtanú is visszaemlékezett. A polgármesteri hivatal és a megyei tanács támogatásával létrejött időszakos tárlatot 2025. február 1-ig lehet majd megtekinteni, 9–17 óra közt.