Lehetőségeket és veszélyeket is rejt a schengeni határnyitás

Szolár Éva

Kissé keserű szájízzel állapította meg nemrég Radu Georgescu: „A schengeni csatlakozás első hatásai már láthatók. A magyarországi és bulgáriai üdülőhelyek tele vannak románokkal”. A közgazdász szerint azok tudnak igazán profitálni az övezeti tagságukból, vagyis az emberek és javak szabad mozgásából, akik többet exportálnak, mint importálnak. „Románia GDP-hez viszonyítva a legnagyobb kereskedelmi deficittel rendelkezik az EU-ban. Vagyis sokkal többet importálunk, mint exportálunk. A turizmus terén még rosszabbul állunk. A Román Nemzeti Bank szerint az állampolgárok 4 milliárd euróval többet költöttek külföldön, mint a külföldiek Romániában” – fogalmazta meg a kereskedelem és turizmus kontextusában észrevételeit a gazdasági szakértő. A Délmagyarország cikke alátámasztja ezeket a megállapításokat: már az ünnepek alatt is nagyjából 20 százalékkal emelkedett a Romániából érkezett vendégek száma a tavalyi év hasonló időszakához képest, de január elseje után ez még további 20 százalékkal nőtt – számolt be a lapnak a Makói Termál- és Gyógyfürdő (Hagymatikum) igazgatója, Gergely Gábor. 

Bors és térsége 

A gazdasági elemzők várakozásai szerint azok a települések tudnak elsősorban hasznot húzni a schengeni csatlakozásból, amelyek megértek rá gazdaságilag, azaz ki van épülve az infrastruktúra, az úthálózat, a szolgáltatások, ipar stb. Ezek a feltételek mind rendelkezésre állnak a határ menti Bors községben, amelyet Románia legnagyobb határátkelőhelyei, egy autópálya-határátkelő (Bors II–Nagykereki) és egy közúti határátkelő (Bors I–Ártánd) keresztez, valamint több tíz hektáros területen fekvő belföldi és nemzetközi cégeket felölelő ipari parkkal, sűrű úthálózattal, autópálya-felhajtókkal, kiépült energia-infrastruktúrával rendelkezik. „Azokra a településekre fognak menni elsősorban beruházások, ahol úthálózat van. Ezek azok a fontos utak, ahol kamionokkal is át lehet menni, gyors átkelést biztosítanak” – mutatott rá Bátori Géza, Bors község polgármestere. „Mindig arra törekszik egy beruházás, hogy megfelelő infrastruktúrát találjon a környékén. Ha ezt meg tudja valósítani, akkor odajön. Természetesen, az úthálózaton túl sok más is kell, ami az infrastruktúrát illeti, ilyen például a víz, gáz, villany és egyebek. Sokszor találkozom azzal a kéréssel a beruházók részéről, hogy legyen elérhető 32 megawattos hálózat. Ez hatalmas teljesítmény és jelen pillanatban nagyon kevés helyen lehet biztosítani” – mondja a négy falut integráló község polgármestere. „Véleményem szerint azok a települések, amelyeknek már megvan a megfelelő infrastruktúrája, profitál jobban azokból a beruházásokból, amiket Románia schengeni csatlakozása fog generálni” – húzta alá. 

A határ két oldalán lévő települések között verseny és együttműködés is létrejöhet, ami hosszú távon akár az életkörülmények és a gazdasági feltételek kiegyenlítődését is létrehozhatja. Bátori Gézát arról is kérdeztük, hogy Biharkeresztes megjelenhet-e valódi versenytársként Bors számára a beruházásokért folytatott versenyben. Az elöljáró szerint ebben a kérdésben Bors versenyelőnye a döntő: „Szerintem Biharkeresztesnek van egy nagy hátránya: nincs nagy város a hátterében. Ott van Debrecen, de az 60 kilométerre, míg Nagyvárad hozzánk mindössze 10 kilométerre található. Gyakorlatilag, ha nekünk munkaerőre van szükségünk, akkor Nagyvárad tudja azt számunkra biztosítani, szinte korlátlan mennyiségű munkaerőt, s ez pedig nagy előny számunkra. Emiatt szerintem komoly konkurencia nem lesz” – értékelt. 

A romániaiak magyarországi, határ menti ingatlanok iránt megmutatkozó kiemelkedő érdeklődése ebben a beszélgetésben is felmerült: „Ők (Biharkeresztes – a szerk.) viszont másban jobban állnak: a településeik lassan »alvó« városokká kezdenek válni. Magyarán, egyre inkább elöregednek a magyarországi határ menti települések, amiket a romániaiak felvásárolnak, kihasználva a gyors átkelési lehetőséget, de eközben Romániában keresik meg a betevőjükre valót, a fizetésüket”. Régóta téma a magyar és román sajtóban egyaránt az a jelenség, amikor a romániaiak – magyarok és románok egyaránt – lakóházat Magyarországon vásárolnak, de visszajárnak dolgozni a jóval fejlettebb és diverzifikáltabb gazdasággal rendelkező Nagyváradra és környékére. Az elöljáró is ebben a kontextusban használja az „alvó” település kifejezését: ott alszanak, de itt dolgoznak. 

Bors, Biharkeresztes és Ártánd hasonló méretű és adottságú települések, ezek ingatlanárainak összevetéséről elmondta a polgármester, hogy ebben a viszonylatban is igaz az összefüggés, miszerint a magyarországi oldalon olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni. „Viszonylag »módos« portákat csekély áron meg tudnak vásárolni. (…) Nálunk nagyon magasak az árak, nem nagyon lehet találni ingatlant, amibe be lehet ruházni vagy lakóházat, amit meg lehet venni. Abban a pillanatban, amikor eladóvá válik, már le is csapnak rá” – fogalmazott. Bár a schengeni csatlakozás lendületet adhat a gazdaságnak, de eközben Romániában a költségvetési hiány történelmi szintre emelkedése miatt takarékossági intézkedéseket jelentettek be. Rákérdeztünk, az övezeti tagság hozhat-e bővülést abban az ipari parkban, amely a község helyi gazdaságának a része. 

A bővülő gazdaság munkaerőt vonz, akár a határ magyar oldaláról is. „Szerintem igen, tudnak idevonzani munkaerőt, de nálunk most kezdődik egy gazdasági krízis. Azt vettem észre, hogy már itt is munkahelyhiány kezd fellépni. Elsősorban kiket fognak kipakolni? Azokat az embereket, akik nem a környékről vagy Nagyváradról érkeznek, és esetleg a nyelvet sem értik. Van tudomásom arról, hogy a Magyarországról érkezett munkaerőt bocsátották el legelőbb, mivel csökkentették a létszámot és maradtak a romániai alkalmazottak” – figyelmeztet. A gazdaságban jelenleg robbanás nem várható, ami újabb munkaerőt szívna fel, mivel egy gazdasági válság felé tart az ország – zárta szavait Bátori Géza. 

Az Érmellék fővárosa 

Karsai Attilát, Érmihályfalva polgármesterét kérdeztük arról, hogy települését és annak környékét hogyan érinti az ország friss Schengen-tagsága. A határváros elöljárója a mozgás szabadságának lehetőségére hívta fel a figyelmet: „Elsősorban abból tudunk profitálni, hogy a mobilitás gyorsabb lett, nem kell hosszú sorokban állni a határon, főként ünnepek idején. A határátkelőnk és az első magyarországi település között (Nyírábrány, amely Érmihályfalva testvértelepülése is) hathét kilométer van, gyorsabb az átkelés, jobb a mobilitás szempontjából, mint az előző állapot. Nyilván azok számára is hasznos, akik kiskorú gyerekeiket vitték át az eddigi határon” – értékelt a magyarlakta település polgármestere. A határ menti társadalmak kedvelt oda-vissza zajló bevásárlóturizmusára is felhívta a figyelmet: „… a magyarországiak is egyre inkább látogatják a településünket és más határ menti településeket is, a bevásárlóközpontok parkolójában és benzinkutaknál nagyon sok magyarországi rendszámú személygépkocsit látunk”. A trianoni határok gazdasági és infrastrukturális következményei máig érezhetők az Érmelléken. A polgármester törekvése azonban ezek fokozatos javítása és egy komfortos, élhető város megteremtése. „Nyilván nem tudunk versenyezni egy olyan településsel, ahol ott megy vagy fel fog épülni az autópálya, de a lehetőség nálunk is adott, hiszen a kis teherforgalmú nyomvonal továbbra is él, illetve a vasúti szállítmányozás is elérhető. Ez a kategóriájú teherszállítás gyorsabbá és könnyebbé vált. Előnyben vannak azok, akik nagy határátkelők vagy autópályák közelében vannak, ahol kamionok is át tudnak menni, de ha arról beszélünk, hogy kis teherforgalom is könnyebben át tud jutni a határon, akkor ez mindenképp előny az előző évekhez képest” – húzta alá az érmelléki elöljáró.

A szabad iskolaválasztás manapság az országhatárokat sem ismeri. Évek-évtizedek óta megfigyelhető jelenség, hogy Debrecen közelsége miatt egyre erősebb a középiskolai elvándorlás az Érmelléken, erről a jelenségről is kérdeztük Karsai Attilát. Mint elmondta, az oktatási elvándorlásnak fejlesztésekkel igyekeznek elejét venni, amelynek keretében az infrastruktúrát bővítik és újítják. 

Az a cél, hogy a nagyvárosokban tapasztalható komfortot helyben is biztosítani tudják. „Azt tapasztaltuk, hogy a szülők azért választották más települések oktatási intézményeit (akár romániairól, akár magyarországiról legyen szó), hogy jobb körülmények között tudják gyerekeiket taníttatni. Ezen dolgoztunk már az elmúlt években és sikerült is átadni egy iskolát, felújítani teljesen az általános iskola főépületét, valamint teljes mértékben felszerelni új bútorzattal, informatikai felszerelésekkel, okostáblákkal stb.”. De itt nem állnak meg, az óvodákat is felújítják és új eszközökkel, bútorzattal szerelik fel. A másik cél volt az épületek energia-hatékonnyá tétele, mint kiemelte, a beruházások által csökkenni fognak a fenntartási költségek is. „A salétromos épületek felújítása nem mindig lehetséges, s innen jött az ötlet, hogy uniós forrásokat megragadva építsünk egy új óvodát, ahol 200 gyereket tudunk ellátni modern körülmények közt” – beszélt az oktatási beruházásokról. Tavasszal hozzáfognak egy új bölcsőde építéséhez is Érmihályfalván. „Az a célunk, hogy ne azért menjenek el a gyerekek a településről, mert máshol jobb körülményeket találnak” – húzta alá a határváros polgármestere. 

Az iskolai elvándorlás mozgatórugói között elsősorban Debrecen közelségét és a korábbi, gyengébb felszereltséget említette: „Mi azt látjuk, hogy Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen fele annyi távolságra van, mint Nagyvárad. Ebben tehát közrejátszik a távolság és az iskolák felszereltsége. Mi arra törekszünk, hogy az egyik tényező – ami a felszereltséget illeti – ne legyen demotiváló, találjanak meg minden olyan körülményt, mint egy nagyvárosban.” 

„Eddig is jártak át Debrecenbe dolgozni, nem gondolom, hogy valakit az motiválna, hogy nem kell 10 percet ezentúl állni a határon. Nyilván ezt nem tudjuk megállítani, de vonzóvá tehetjük a települést, s ehhez az kell, hogy az útinfrastruktúra legyen kiépítve, s minden egyéb más is” – mondta el a román–magyar határ csomópontjainál tapasztalható munkaerő-elvándorlásról. „Mi elkezdtük ezt a folyamatot, ennek is van egy kettős hatása, egyrészt növeli a lakók komfortérzetét, másrészt a beruházókat motiválhatja a kiépített infrastruktúra. Addig, míg egy község, falu vagy kisváros sáros utcákkal rendelkezik, hiányzik a közművesítés stb., nem vonzó település a beruházók szemében. (…) Nyilván anyagi lehetőségeink korlátozottak, de elkezdődött egy folyamat 5-6 évvel ezelőtt, s ez a mai napig zajlik” – összegzett Karsai Attila, Érmihályfalva polgármestere.