Bazilikális elrendezésű egyházi épület maradványaira bukkantak Biharon

Ciucur Losonczi Antonius

A kötet tizenöt művészettörténeti tanulmányt tartalmaz a Szent László-emlékezet vonatkozásában: több, a középkorban emelt, majd átépített vagy közel teljesen elpusztult templom és kolostor építészettörténetébe nyújt részletes betekintést, tovább elemezve a festett és faragott emlékeket. A Szent László-legenda jeleneteit ábrázoló, nemrégiben felfedezett erdélyi falfestményeket is vizsgálták a szakértők, a felfedezések pedig új nézőpontot kínálnak arra vonatkozóan, hogyan terjedt Szent László legendája a középkori közösségekben, ezáltal hozzájárulva a korszak kulturális és vallási kapcsolatrendszerének jobb megértéséhez.

Szent László kultusza

A nagy számban megjelent érdeklődőket Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke köszöntötte, örömének adva hangot, hogy Szent László tisztelete még mindig eleven, és reményét fejezte ki, hogy a dolgozatok hozzájárulnak a lovagkirállyal kapcsolatos tudás bővítéséhez. Nagy Zoltán Levente, a kolozsvári Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: öt éve könyvkiadással is foglalkoznak, a Szent László koronája pedig a sorozat harmadik kötete, és az elmúlt év végén került ki a nyomdából. Annak idején a kezdeményezés ötletgazdája Hegedüs Csilla volt, amikor még az országos RMDSZ kulturális alelnöki tisztségét töltötte be. Később egy honlapot is elindítottak (lovagkiraly.org), és nemcsak elméleti, hanem terepmunka is folyik. Eleinte azt gondolták, hogy nem sok újdonságot fognak tudni közölni Szent László kultuszáról, emlékezetéről, de új dolgok, „színfoltok” kerültek elő, ezért már készül a negyedik kiadvány is, Szent László országa címmel – mondta Nagy Zoltán Levente. 

Kollár Tibor szerkesztő is azt emelte ki: alapkoncepciójuk az, hogy olyan kutatási eredményeket mutassanak be, melyek sehol se jelentek meg – Bihar, a váradi vár és Szentjobb is ennek a szempontnak megfelelően van bemutatva Emődi Tamás írásaiban. Ugyanakkor a teljes reprezentativitásra törekednek, ezért kitekintetésük a Kárpát-medencére vonatkozik. 

Váratlan felfedezés a felújítás során

Az egyik témájáról bővebben beszélve Emődi Tamás kifejtette, hogy a középkori eredetű bihari református templom jelen pillanatban egy 18. századi masszív átalakításnak az eredménye. A 2022 telén elkezdett felújítás során bazilikális elrendezésű egyházi épület maradványaira bukkantak. A bazilika alaprajzáról egyelőre annyi körvonalazódik, hogy a koraiakra jellemzően keskeny mellékhajója volt, egyenes záródásokkal, továbbá hosszú szentélye a záradék előtt. A mellékhajók keleti végei olyasfajta térelrendezésre engednek következtetni, mint amit Esztergom, Boldva, Ákos vagy Harina esetében láthatunk, s ezekhez hasonlóan keleti toronypárt is feltételezhetünk. A fentiek fényében az épület keltezését helyezhetnénk akár az 1100 körüli évekre is, de a négykaréjos oszlopnyaláb, a kockaoszlopfő és az attikai lábazat együttes jelenléte bármikor elképzelhető lenne a 12. század folyamán. Így a maradványok elvben lehetnének egy alig elkezdett és felhagyott püspöki templom (korabeli szóval egyház) helyben maradt hírmondói, de akár egy újonnan létrehozott, a városiasodás útjára térő település rangosnak ígérkező intézményéi is, legyen az apátsági monostor vagy telepesek plébániatemploma. A megoldáshoz közelebb azonban csak egy átfogó régészeti kutatással juthatunk. „Gyakorlatilag három változat is elképzelhető. Nyilván a legizgalmasabb az volna, ha az első variáció (vagyis, hogy a Váradot megelőző székesegyházat találták meg) igazolódna be, de az is lehet, hogy ez örökre egy nyitott kérdés marad. A legjobb módszer erre, hogy egy célzott régészeti feltárás történjen. Egyelőre úgy néz ki, hogy ennek megvannak a kedvező keretei, körülményei. Úgyhogy, ha minden jól megy, a következő egy-két évben ez el is kezdődik” – fogalmazott a történész.