2025.03.27. 18:45
A gyerekek digitális detoxáról az MCC nagyváradi rendezvényén
A Szacsvay Imre Általános Iskola és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nagyváradi képzési központja egy izgalmas, a digitális fogyókúrát ösztönző előadásra várt minden érdeklődő szülőt március 26-án, szerda este a római katolikus püspöki palota alagsorában működő FIX rendezvényterembe.
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Ciucur Losonczi Antonius
A Szülők Akadémiája elnevezésű rendezvénysorozat meghívott előadója Pöltl Ákos, a Pannon Egyetem Védelmi Oktatási és Kutatási Centrumának szakmai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) vezető oktató-kutatója volt, aki Szerezd vissza a családodat címmel tartott prezentációt.
Az érdeklődőket Nagy Tímea Zita, az MCC nagyváradi képzési központjának vezetője köszöntötte. Tăut Eliza, a Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet: mindannyian átéljük a társadalmi átalakulásokat, melyek a gyermekek viselkedésében is megnyilvánulnak. Szoktuk róluk mondani, hogy fáradtak, unatkoznak, és riaszt minket az a gondolat, hogy milyen képet tár eléjük a világ. Felvetődik gyakran az is: kik jelentik számukra a követendő példát? Sok a kérdés tehát, és a szakemberek adhatják meg ezekre a legjobb válaszokat.
Pöltl Ákos arra hívta fel a figyelmet: a téma aktualitását jelzi, hogy míg két évtizeddel ezelőtt a Bethesda Gyermekkórházban egy pszichiáter dolgozott, és úgy jól el volt magában, „nem szakadt bele” a munkába, napjainkban már húszan vannak ott, és alig bírják a tempót.
Nem szabad tehát félvállról venni a problémát, de nem a technológiával van a baj, hanem azzal, ahogyan ezt használjuk. Kutatások szerint 2010 és 2015 között történt valami, mert meredeken felívelt a depresszióban szenvedők, az önsértők, az önvágók és a sürgősségi rendelőket látogatók száma, különösen a lányok körében.
Mi lehetett ennek az oka?
Amikor megjelent a rádió és a televízió, akkor is fokozatosan nőtt a felhasználók száma, mégse következett ez be. Semmilyen más technika bevezetése nem vezetett a mentális betegek számának emelkedéséhez, csakis az okostelefonoknak a megjelenése, melyeknek a tömeges elterjedése az említett években történt. Ugyanakkor a 2010-es évek elején kezdett el működni az Instagram applikáció, és dobták piacra az első előlapi kamerával rendelkező telefont. „Nem mindig az elérhető tartalom okozza a legnagyobb problémát, hanem az, amit a kezünkben tartunk, mert elveszi az időnket az alvástól, a személyes találkozásoktól, a fizikai aktivitásoktól”, fogalmazott a szakember.
Mit nevezünk figyelemgazdaságnak?
A figyelemgazdaság vagy digitális kapitalizmus jelenségére áttérve, Pöltl Ákos hangsúlyozta, hogy minden mérvadó kutatás szerint egyre inkább nő a képernyő előtt eltöltött idő. A 12 és 18 év közötti fiatalok napi átlagban 7–9 órán keresztül fogyasztanak szórakoztató jellegű tartalmakat (streaming, közösségi média, videójátékok), a nyolcéves gyermekek 31 százalékának már van okostelefonja, és a tízévesek több mint 80 százaléka már látott pornót úgy, hogy nem közvetlen módon kattintott ilyen oldalakra. „Napjainkban a figyelem pénzzé konvertálható, de a figyelem véges erőforrás. Sok a lehetőség, sok az információ, ezért verseny alakult ki a figyelmünkért, mert minden digitális platform nagyobb szeletet akar kihasítani a figyelemtortánkból. A figyelem olyan fontossá vált, mint régen az olaj, mert aki a legtöbb figyelmet szerzi meg, a legtöbb pénzt zsebeli be a hirdetőktől. Ezt nevezzük figyelemgazdaságnak”, magyarázta Pöltl Ákos. Hozzátette: ennek eszközei az ingyenes közösségi oldalak, az adatgyűjtések, a kéretlen tartalomajánlások, a dizájnnal való manipuláció és az időszakos jutalmazási mechanizmusok (például a lájkok).
Veszélyes üzemmód
A dopaminról és arról is beszélt ezután a meghívott, hogy a virtuális autósztrádán a szülőknél van a fék, mert olyan az agyunk felépítése, hogy az idegrendszerünk fejlődése egy bizonyos korban éri el azt a szintet, amikor tudatosul bennünk, hogy szükségünk van digitális önvédelemre. A szakember így fogalmazott:
Az okostelefonok és az interaktív képernyők aktív részesei a családok mindennapjainak, különösen ott, ahol kamasz gyerekek vannak. Leginkább családi veszekedések, erőszakos tartalmak, folyamatosan a telefonon lógó gyerekek, beszippantott figyelem, énképzavar és ehhez hasonló problémák jutnak róla eszünkbe – ezekkel küzd a legtöbb család, ahol nem a megfelelő módon és időben került a gyerekek kezébe az okostelefon, és azon keresztül a közösségi média. Egy gyerek, egy kamasz még nem felnőtt, nem rendelkezik a megfelelő védelmi mechanizmusokkal, nem képes önállóan, felelősen használni a közösségi médiát, ellenállni az algoritmusok figyelemmanipulációjának, számára mindez veszélyes üzem.
Mi tehát az egészségesebb gyermekkor négy alapfeltétele? Pöltl Ákos szerint az, hogy nincs okostelefon 14 éves korig; nincs közösségimédia-használat 16 éves korig; az iskolák szórakoztató jellegű tartalmakkal kecsegtető okostelefonok mentessé tétele, valamint sokkal több felügyelet nélküli szabad játék, vagyis a gyerekek önállóságra való nevelése, hogy alakuljon ki náluk a veszélyfelmérő képesség és egy megküzdési stratégia.
