Ember még nem járt ott, ahová a most hétfőn induló magánűrhajó megy

A SpaceX egyedi küldetésre vállalkozik: négy magánűrhajóst küld sarki pályára, hogy felülről figyeljék a bolygó legtávolabbi régióit, ahonnan még senki sem látta.

A Fram2 küldetést Nansen Fram nevű hajójának tiszteletére nevezték el. Nansen vitorlása a Föld sarkvidéki és antarktiszi régióit is elérte.

A Fram2 kereskedelmi űrhajó a tervek szerint legkorábban március 31-én, hétfőn indul útnak. A Föld sarki régiói felett fog repülni, körülbelül 425–450 kilométeres magasságban a bolygó felett.

A floridai Kennedy Űrközpontból a SpaceX Falcon 9-es rakétáján száll fel az egzotikus összeállítású legénység. A küldetés parancsnoka – aki állítólag a nem csekély számlát fizeti – a máltai Chun Wang, kriptovalutával foglalkozó üzletember, az f2pool és stakefish bitcoinbányászati cégek társalapítója. Vele repül Jannicke Mikkelsen, a norvégiai Svarlbardban élő filmrendező és operatőr, a berlini Rabea Rogge pilóta, robotikai mérnök, valamint Eric Philips profi ausztrál sarki kalandor és idegenvezető, aki számos síexpedíciót vezetett az Északi- és Déli-sarkon.

A repülés során végig alacsony Föld körüli pályán, a Föld pólusai felett keringenek, a világon elsőként. Ez ugyanis olyan pálya, amelyen emberi küldetésen még nem voltak.

A négy űrhajós három–öt napot tölt a SpaceX Dragon űrszonda fedélzetén, miközben a sarki pályáról lefelé néznek, az egyenlítőhöz képest körülbelül 60–90 fokos szögben. Egyedülálló nézőpontjukból a legénység a STEVE (Strong Thermal Emission Velocity Enhancement) néven ismert aurora-szerű (északi fény, aurora borealis) jelenséget vizsgálja majd. A STEVE az égbolton látható, gyönyörű ködös lila és zöld csíkjairól ismert. Bár körülbelül egy időben jelenhet meg az északi fénnyel, színei nem egyeznek az aurora zöld, kék és vörös árnyalataival. Az aurorák általában órákig is tartanak, míg a STEVE rövid ideig díszíti az eget.

A küldetés során gombát is termesztenek az űrben. Az ausztrál FOODiQ Global cég által elindított kutatás laskagomba termesztését célozza meg mikrogravitációban, hogy táplálékot biztosítson a jövőbeni emberi küldetésekhez a Holdra és a Marsra – írja a The Guardian. Ez lesz az első Föld körüli pályán zajló gombatermesztés.

Összesen egyébként 22 kísérletet fognak végezni, melyek célja az emberi egészség és az űrbeli teljesítmény javítása, különösen a jövőbeni hosszú távú küldetések során. A gomba, mint potenciális űrnövény termesztésének kipróbálásán kívül a legfontosabb feladataik közé tartozik az első emberi röntgenfelvételek rögzítése az űrben, a véráramlást korlátozó gyakorlatok tanulmányozása az izom- és csonttömeg megőrzése érdekében. További tanulmányaik az alvási és stresszmintázatokat fogják feltárni hordható technológiával, folyamatos glükózmonitorozással, a nők hormonális egészségével, egyes mozgási problémákkal, valamint hordozható MRI segítségével az agyi képalkotással kapcsolatban közvetlenül a leszállásuk után.

Bár a SpaceX rendre amatőröket küld fel jó pénzért, azért ezek a küldetések nem veszélytelenek, s továbbra is feszegetik a privát űrrepülés határait. Az utolsó magánküldetésen, a Polaris Dawnon például elvégezték a történelem első kereskedelmi űrsétáját, ketten léptek ki a Dragon járműből a nagy semmibe, az űr vákuumába.

A Fram2 is hordoz bizonyos kockázatokat. A sarki pályákat általában csak a Föld-megfigyelő műholdak és felderítő küldetések használják. A Nemzetközi Űrállomás keringési útvonala a Föld 90 százaléka fölött elhalad, de kihagyja az északi féltekén az 51,6 foktól északra, a déli féltekén pedig az 51,6 foktól délre eső szélességeket. A NASA szerint az űrhajók a sarki régiókon való átrepülést a szokásosnál nagyobb sugárterhelés miatt kerülik el.