Mégis van élet a Marson? Földihez hasonló óriás szerves molekulákat találtak

A Mars a naprendszer negyedik bolygójaként ideális helyszín az emberiségnek, hogy a Földön kívüli élet nyomait keresse.

A vörös bolygó ma barátságtalan terep hatalmas hőmérséklet-ingadozásokkal és vékony légkörrel. De a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban március 24-én megjelent kutatás szerint a Marson talált nagy molekulák egyidősek a földi élettel, ami egészen más fénybe helyezi eddigi vélekedéseinket az életről az ősi Marson.

A talált molekulák hosszú szénláncok, melyek 12 szénatomot tartalmaznak, és

A NASA Curiosity marsjárója évek óta fáradhatatlanul járja a vörös bolygót, új részleteket tárva fel ősi környezetéről. Mindennek a kulcsa a szén, az elem, amely létfontosságú az élethez, és nélkülözhetetlen a molekulák, köztük a DNS és az RNS összekapcsolásához.

Ezért olyan fontos hír, hogy a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) közleménye szerint a felfedezett szénláncok pontosan „olyan tulajdonságokat mutathatnak, mint a Földön biológiai aktivitás által létrehozott zsírsavak, amik jelen vannak bolygónkon az állati és a növényi zsírokban, illetve olajokban”.

Ezeknek a szerves molekuláknak a felfedezése betekintést nyújt a korai Mars biológiai folyamataiba, de a kutatók hangsúlyozzák, hogy mindez még nem a múltbeli vagy a jelenlegi élet bizonyítéka. Annyit azonban biztosan elmond nekünk, hogy

„Bár a szerves molekulák forrását ebben a tanulmányban nem tudták megállapítani, ezek a szerves anyagok vagy a Marson geológiai folyamatok (nem biokémiai reakciók, hanem például hidrotermális tevékenység) során keletkezhettek, vagy meteoritokból kerültek a Mars felszínére. De az is lehet, hogy egy ősi marsi biológia szerves maradványai” – fogalmazott Daniel Glavin, a NASA vezető kutatója a Gizmodónak.

A CNRS és számos más intézmény tudósaiból álló csapat a Curiosity fedélzetén található Sample Analysis at Mars (SAM) laboratórium segítségével kutatott. A SAM gázkromatográffal és tömegspektrométerrel azonosítja az izolált molekulákat a Mars-rover által gyűjtött mintákban. A Curiosity korábban is látott már szerves anyagokat marsi iszapkövekben, de az új kutatás leírja az eddig azonosított leghosszabb láncokat. A hosszú szénláncok megtalálása a Marson azért kiemelkedő jelentőségű, mert azt jelzi, hogy a NASA tudósai jó úton haladnak az életjelek – vagy legalábbis a földi élet alapjául szolgáló biológia – keresésében.

A Mars múltjának megértésére irányuló küldetés utódai már úton vannak

Az ESA 2028-ban induló ExoMars, valamint a NASA és az ESA közös Mars Sample Return missziója segít a tudósoknak felmérni a Mars valahai összetételét, s egyúttal az ősi élet lehetőségét a bolygó felszínén.

„A Mars ősi üledékes kőzeteiben megmaradt (és az ionizáló sugárzás hatására sem teljesen elpusztult) hosszú szénláncú szénhidrogének felfedezése igazolja a jelenlegi stratégiát, hogy a bolygó felszínéhez közel kutassanak olyan életjelekért, amelyek a földihez hasonló jellemzőkkel bírnak” – tette hozzá Glavin.

Az OSIRIS-REx és a Hayabusa2 küldetések által a Bennu és Ryugu aszteroidákról visszahozott meteoritminták elemzéséből tudjuk, hogy az élet kémiai építőkövei, a (fehérjék előállításához szükséges) aminosavak, a (sejtmembránokban lévő) karbonsavak és a (DNS és RNS alkotóelemeit adó) nukleobázisok, mint alapvető biokémiai építőelemek a Marson jelen voltak.

A folyékony víz a Marson valaha hatalmas tározókban és tavakban lehetett. A már régóta kiszáradt terepen az űrügynökségek roverei az egykor nedves környezetet tárják fel, és az egykori élet jeleit kutatják – amely úgy tűnik, igencsak hasonló lehetett ahhoz, ami a Földön található. A tudósok már látták folyékony víz jeleit a Mars felszíne alatt, bár az ilyen leletek még alaposabb vizsgálatokat igényelnek.