2025.03.26. 06:00
Miért előzheti meg Kína az Egyesült Államokat a robotiparban?
A kínai gyártók magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak, óriási kapacitásuk, erőteljes jövőképük segíti őket előre. És ez már nem jóslat.
A Unitree G1 kungfut gyakorol
Forrás: Unitree Robotics/ YouTube
Az elmúlt években meglepően nőtt a kereslet a robotikai ipar termékei iránt. Látványos, hogy olyan fizetőképes piacokon, mint például a japán, az alacsony születésszám, az elöregedő népesség és a munkaerőhiány miatt egyre több és több robotot használnak. Robot működik az idősek otthonaiban és a keletiek által annyira kedvelt macskaforma szolgálja fel az ételt számos étteremben.
A legutóbbi időkig az Egyesült Államok vitte a vezető szerepet a robotikai iparban, olyan termékekkel, mint a Boston Dynamics humanoid robotja, az Atlas, vagy éppen a kereskedelmi logisztikai robot, a Stretch, de Kína feltűnően gyorsan erősíti pozícióját e téren is.
A SemiAnalysis elemzőcég szerint sikert hoztak Kína erőfeszítései a hazai robotgyártásban: míg a kínai gyártók részesedése a hazai robotikai iparban 2020-ban 30 százalékos volt, 2025 márciusára elérte az 50 százalékot. Még fontosabb, hogy néhány kínai cég a közelmúltban egy osztállyal feljebb lépett az alacsony kategóriájú robottechnikai szegmensből.
Kiváló példa erre a Unitree kínai robotikai fejlesztő. A vállalatot a SemiAnalysis úgy írja le, hogy „a kínai gyártók magas technológiai képességeit demonstrálja, amelyek pedig már nem támaszkodnak amerikai alkatrészekre”. Az alábbi videón a Unitree G1 kungfugyakorlata látható:
Gyors fejlődésük elemzők szerint a kínai kormány ösztönzésének, az elsöprő gyártási kapacitásoknak, a hazai piac sajátosságainak és a jövőbe mutató stratégiai beruházásoknak tudható be. A kínai kormány a robotikai ipart a „nemzeti stratégia kulcsterületeként” pozicionálta, és Made in China 2025 projektjük kifejezetten az agresszív befektetési és támogatási politikát támogatja. (A Made in China 2025 deklarált célja, hogy a Kínai Népköztársaság 2025-re a világ gyártóhatalmai között legyen.)
Kína már régen a világ gyáraként nőtte ki magát, fejlett tömeggyártási technológiája és hatalmas ipari bázisa van. Költséghatékonyság és gyártási sebesség szempontjából Japánt és a többi fejlett országot is messze előzi a robotgyártásban. Pontosabban fogalmazva, ha valaki az Egyesült Államokban akarna gyártani egy, a kínainak megfelelő Universal Robots UR5e-öt, az körülbelül 2,2-szer annyiba kerülne, mint ha Kínában gyártanák. Ráadásul a kínai vállalatoknak a kritikus alkatrészek, például az akkumulátorok globális piacán ismerten nagy részesedésük van.
Néhány kínai robotgyártó a kulcsfontosságú alkatrészek előállításának vertikális integrációján dolgozik: például az ESTUN házon belüli gyártási aránya elérte a 95 százalékot. Ez jelentősen növelheti a termékfejlesztés sebességét és rugalmasságát.
A termékek piacra juttatása a termelés és elosztás technikai szakaszaiból áll. Ha ezek a technológiailag elkülöníthető szakaszok az iparágban jellemzően egy szervezeten belül valósulnak meg, akkor vertikálisan integrált iparágról beszélünk. Horizontális integráció, ha azonos terméket vagy szolgáltatást előállító, tehát hasonló tevékenységet végző vállalatok fognak össze. Ilyenek például a szállodaláncok.
Kína éhes hazai piaca azokat a cégeket részesíti előnyben, amelyek a leggyorsabban bővítik termékskálájukat, és arra ösztönöznek, hogy gyorsan fejlesszék és javítsák termékeiket. A kínai robotikai iparnak magas szintű alkalmazkodóképessége és erős ellátási lánca van a külső környezet változásaihoz. A Covid-világjárvány idején gyorsan fejlesztették az automatizálást, hogy pótolják a munkaerőhiányt.
Mostanáig az Egyesült Államok uralta a robotikai ipart, ez az előny azonban elveszni látszik. Ennek okát keresve, a SemiAnalysis rámutat, hogy
az amerikai gazdaság történelmileg a digitális innovációra, az élvonalbeli technológiára és a szolgáltatóiparra helyezte a hangsúlyt, ami azonban másik oldalról a gyártási kapacitások visszaesését eredményezte. Ennek eredményeként az amerikai gyártók a tengerentúlra helyezték át a termelési bázisokat, ahol jobb a költséghatékonyság. Így a hazai gyártóbázis elszegényedett, s az alkatrész gyártási kapacitás sem elégséges a robotgyártáshoz.
Bár a „Made in America” címke akkor is ott lehet a termékeken, ha a fő alkatrészeket Kínából importálják és az Egyesült Államokban csak összeszerelik.
Ráadásul míg Kína hosszú távú nemzeti tervezés keretében fejleszti robotikai iparát, az Egyesült Államok célkitűzései a cserélődő kormányzati adminisztrációkkal együtt változnak. Emellett a SemiAnalysis felhívja a figyelmet, hogy a „Big 4” cégek, amelyek hosszú éveken át vezették a robotikai ipart, a kínai gyártóknál kevésbé hajlandók kutatás-fejlesztésbe és új generációs robotok fejlesztésébe fektetni.
Az idézett tanulmány egyenesen azt állítja, hogy
a modern robotika »Szent Grálja« az általános célú robot, amelyik bármilyen környezetben bármilyen feladatot képes ellátni, és az első ország, amelyik ezt sikeresen kifejleszti, óriási haszonra tesz majd szert.
A jelenlegi robotok tevékenysége a gyakorlatban ma még strukturált környezetekre és statikus feladatokra szorítkozik, de az utóbbi években kezdik a gyártók leküzdeni a hardver, az adathiány és a mesterséges intelligencia korlátait – karnyújtásnyira került az általános, bármilyen célt ellátni képes robot előállítása.
Egyre inkább tudatosul az Egyesült Államokban az ország lemaradása a robotikai iparban. Az elemzők együttműködésre szólítják fel a kormányt, az ipart és a kutatóintézeteket. A SemiAnalysis azt írja:
szükséges megakadályozni, hogy Kína uralja a robotikai ipart, és az Egyesült Államoknak versenyképesnek kell maradnia a jövőben is. Ezért elengedhetetlen, hogy Amerika megfelelő nemzeti stratégiát dolgozzon ki, átalakítsa a hazai gyártást, megerősítse az ellátási láncokat, kutatásba és fejlesztésbe fektessen be.
Digitália
- Receptet ad a sütő, pultból jön ki a páraelszívó – a jövő háztartása ma
- Ember még nem járt ott, ahová a most hétfőn induló magánűrhajó megy
- Mégis van élet a Marson? Földihez hasonló óriás szerves molekulákat találtak
- Mi történik valójában, ha törlünk egy üzenetet?
- Miért vakul meg az agyunk napi 2 órára? Hogyan alakítja az agy a valóságot?
