Az Alkotmánybíróság bérjogokkal kapcsolatos legfrissebb határozatai

E heti cikkében Florian Cristian Curpaș nagyváradi ügyvéd az Alkotmánybíróság két közelmúltbeli határozatát elemzi, amelyek a munkabérre vonatkozó egyes jogi rendelkezések értelmezésére és alkalmazására vonatkoznak. Ezek a döntések kulcsfontosságúak a munkáltatók és a munkavállalók számára, és közvetlen hatással vannak a munkaügyi kapcsolatokra.

2024/417. számú határozat: A beilleszkedési ösztönzőben részesülő munkavállalók védelme

A 2025. február 10-i Hivatalos Közlöny I. részében, 116. számmal megjelent határozat a gyermekgondozási szabadságról és havi pótlékról szóló 2010/111. számú sürgősségi kormányrendelet 25. cikkelye (2) bekezdésének b) betűje szerinti rendelkezések alkotmányellenességi kifogásának elutasítására vonatkozik.

E cikk szerint a munkáltatók nem rendelhetik el a munkaviszony vagy a szolgálati viszony megszüntetését azon munkavállalók esetében, akik a 2010/111. számú sürgősségi kormányrendelet 7. cikke (1) bekezdésében előírt beilleszkedési ösztönző kifizetésének időszakában vannak. E rendelkezések célja a munkáltatók esetleges visszaéléseinek megelőzése és a munkába visszatérő szülők szociális védelmének biztosítása.

Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy ez a szabályozás tiszteletben tartja az alkotmányos elveket, és tükrözi a jogalkotó azon döntését, hogy egy adott helyzetben lévő személyeket védjen. Az intézkedés tehát indokolt, és nem veszélyezteti a jogegyenlőség elvét.

2024/419. számú határozat: A munkavállalók védelmének kiterjesztése a munkába való visszatérés után

A Hivatalos Közlöny 2025. január 22-i kiadásának I. részében 56. számmal megjelent határozat a 2010/111. számú sürgősségi kormányrendelet 25. cikkelye (3) és (4) bekezdésében foglaltak alkotmányosságát vizsgálja a 2021/26. számú sürgősségi kormányrendelet hatálybalépése előtti szövegezésben.

Az elemzett rendelkezéseknek megfelelően:

• A 25. cikk (3) bekezdése megállapította, hogy a beilleszkedési ösztönzőben részesülő munkavállalók elbocsátási tilalma a munkába való végleges visszatérést követő 6 hónappal meghosszabbodik, egyetlen alkalommal.

• A 25. cikk (4) bekezdése kivételeket írt elő e tilalom alól, és csak a munkáltató bírósági átszervezése vagy csődje esetén engedélyezte az elbocsátást.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezek a rendelkezések nem sértik az egyenlő jogok elvét. A bíróság következetesen hangsúlyozta, hogy az egyenlőség nem az egységességet jelenti, hanem az objektív körülmények alapján indokolt eltérő bánásmódot. Így a gyermekgondozási szabadság után visszatérő munkavállalóknak nyújtott védelmet az indokolja, hogy meg kell könnyíteni a munkaerőpiacra való visszailleszkedésüket, és meg kell akadályozni a munkáltatók esetleges visszaélésszerű gyakorlatait.

Következtetések

Az Alkotmánybíróság két határozata újból megerősíti a beilleszkedési ösztönzőt és a munkába való visszatérést élvező munkavállalókra vonatkozó biztosítékok fontosságát. Ezek a határozatok

hangsúlyozzák, hogy a munkaügyi szabályozásoknak figyelembe kell venniük az egyes munkavállalói kategóriák sajátosságait, és egyensúlyt kell teremteniük a munkavállalók és a munkáltatók érdekei között.

A munkáltatók számára elengedhetetlen, hogy megfeleljenek ezen jogi követelményeknek, elkerülve a lehetséges munkaügyi vitákat. A munkavállalóknak pedig tisztában kell lenniük jogaikkal, hogy a jogszabályok által nyújtott védelemben részesülhessenek.

Írta: Curpaș Florian Cristian nagyváradi ügyvéd 

További részletek: www.avocat-curpas.ro.

(Fizetett hirdetés, CH25450)