Virágzik a magnólia Nagyváradon

ERDON-összeállítás

Váradon már-már elképzelhetetlen a tavasz érkezése a fehérben és rózsaszínben pompázó magnóliafák nélkül. Ebben az időszakban a római katolikus püspöki palota kertje egyfajta zarándokhellyé válik, sokan gyönyörködnek a virágba borult fakoronákban, a liliomfák előtt készített fotók pedig rendszerint profilképekként köszönnek vissza a közösségi oldalakon. A város első liliomfáit a századfordulót követően ültethették, az 1933-ban készült fotókon már virágerdővel borították a palota alsóbb ablakait, s az eltelt száz esztendőben girbegurba, vastag törzsű faóriásokká növekedtek – olvasható a kert hivatalos oldalán. Az első magnóliákat a Wikipédia cikke szerint i. sz. 650-ben Kínában buddhista szerzetesek már termesztették. A Magnolia denudata fehér virága a templomkertekben a tisztaság szimbóluma volt. A 17. század második felében az angol misszionáriusok feladatul kapták, hogy kutassanak fel, küldjenek haza minden új növényfajt: ennek eredményeként ismerték meg a magnóliát az európaiak is. 

Utóbbiakat eleinte Kínában gyűjtötték: Európában az első, mérsékelt övi ázsiai faj a hófehér magnólia (jüláni magnólia, Magnolia denudata) volt, amit Joseph Banks hozott be 1789-ben. A japán növények csak 1852 után, amerikai közvetítéssel kerültek be a nemzetközi kereskedelembe. Az első két faj a Magnolia campbellii és Magnolia stellata volt. Magyarországra a 18. század végén érkeztek be az első példányok – valószínűleg Esterházy Miklós herceg hozatta őket kismartoni parkjába, amit 1754-ben kezdtek el építeni – az első feljegyzések 1830-ban említik őket.