10 órája
A Hegyközön át az Almás mentére, majd Köröskisjenőből vissza Nagyváradra
A Hegyköz nagyrészt magyarok lakta falvait immár többször is bejártuk. Most induljunk el egy kicsit távolabbra, hogy egy nagyobb túrát megtéve, az egész Hegyköz vidékét megkerülve jussunk vissza Nagyváradra. Több mint tíz, kisebb-nagyobb településen tekerünk át, jó darabon az Almás patak völgyében biciklizve. A túra időtartama körülbelül hat óra, a megtett távolság mintegy 85 kilométer.
Nagy József Barna
Ezen a túrán végig kiváló aszfalton tekerünk, de mivel sok domb van, ezért itt is célszerű sebességváltós kerékpárral elindulni. Végre az országúti kerékpárosok is fellélegezhetnek, mert ez a túra nekik lett kitalálva, de természetesen bármilyen biciklivel neki lehet vágni. Egyre több nagyváradi kerékpáros fedezi fel ezt az útvonalat, hiszen itt vannak dombok, hosszabb egyenesek, nagyon szép a vidék, és ahogy mondtam, végig aszfalton tekerünk.
Az sem elhanyagolható, hogy alig van ezen az útvonalon forgalom, így bátran nekivághatunk nagyobb társasággal, családostól is. Ha kerülni szeretnénk még azt a kevés forgalmat is, ami van, akkor a legjobb szombaton vagy vasárnap elindulni erre a túrára.
A szokásos, többször ismertetett módon tekerjünk el Hegyközcsatárig, majd Siterig. A települést elhagyva (nem térünk le Szalárd felé) egy jó kis kaptató vár ránk a dombtetőre. Itt le lehet jobbra fordulni Sitervölgy felé, de nekünk most nem ez a célunk, tovább megyünk a főúton és hamarosan egy hosszú, de végig enyhén ereszkedő úton találjuk magunkat. A sok domb után meg is érdemeljük ezt a hosszabb ereszkedőt, itt aztán a sebességmániások is kiélhetik magukat, hiszen jól fel lehet gyorsulni. De ne száguldjunk annyira, hiszen rendkívül szép a környék. Jobb oldalt mezők és erdők, bal oldalt a Hegyköz falvaira van remek kilátás, előttünk pedig a messzeségben ott csillog az almásfegyverneki tó.
Alsótótfaluba (Sârbi) robogunk be, majd a központban jobbra térünk Kővág felé, amit egyszerűen Chioagnak fordítottak egykoron. Elég érdekesen hangzik ez a név, de ne is törődjünk ezzel, hiszen nagyon szép a vidék. Mellettünk dombok, legelők, a messzeségben balra a Réz-hegység, a falvakban sok szép régi ház, az út mellett elhagyatott pincék, az aszfaltos úton bóklászó tehenek, juhok, egyszóval hamisítatlan, bukolikus, vidéki idill.
Kővágot elhagyva továbbra is dimbes-dombos táj következik, és hamarosan beérünk Borszegre (Burzuc), majd a falun áttekerve egy hosszabb emelkedő következik, és máris Kabaláspatak (Bălaia) előtt vagyunk. Itt érdemes egy kicsit balra térni a mezőn és megpihenni. Nagyszerű kilátás tárul elénk, hiszen most vagyunk utunk legmagasabb pontján. A falut elhagyva fellélegezhetnek azok, akik nem szeretik a dombokat, mert a továbbiakban már sík terepen haladunk. Betekerünk Mezőbottyánba (Botean). Igen, jól olvasták, Bottyán – milyen szép neve van az Árpád-korban alapított településnek, ahol ma csupán 13 magyar él. A falu közepe felé találjuk az 1721-ben épült műemlék fatemplomot, érdemes megnézni.
Tovább folytatjuk utunkat, és hamarosan Köröskisjenőbe (Ineu) érünk. Úgy látszik, ezen a vidéken hatványozva vannak az Árpád-kori nevek és települések, mert a Jenő nevű magyar törzs egykori szálláshelyén vagyunk. Ma a faluban közel háromezren élnek, ebből 396-an még magyarok. A faluba beérve keressük meg a református templomot.
Az első nagyobb kereszteződésben kell balra fordulnunk, és hamarosan meg is látjuk a műemlék templomot, melyet már az 1300-as évek elején megemlítenek egy oklevélben. Ha megállunk előtte az utcán, elég szokványosnak tűnik, de ha bemegyünk a keleti végéhez, ott láthatjuk meg a régi templom nyomait.
Mindenképpen menjünk be a templomba, hiszen az átépítések ellenére is – köszönhetően a legutóbbi, néhány éve eszközölt nagyszerű felújításnak – az istenháza megőrizte egykori pompáját, patináját, a belső falakon pedig régi freskókat is láthatunk. A lelkész a templom mellett lakik, ott mindig találunk segítőkész embereket, akik beengednek az épületbe.
Visszatérve a főútra balra térünk, és újra repeszthetünk Várad felé. Utunk során a jobb oldalon több tó is lesz, ahol számos vízimadarat láthatunk. Így érkezünk meg Fugyi településre, ahová újra kötelező betekernünk. A Sebes-Körös hídja előtt térjünk jobbra, és a víztározót is felkereshetjük. Miután itt is kigyönyörködtük magunkat a vizek világában, menjünk vissza a főútra, és Hegyalján át induljunk el Nagyvárad felé.
