2025.04.11. 15:02
Fagykár a gyümölcsösökben: drága lesz a barack és a cseresznye
Végzetesek voltak a márciusi és áprilisi fagyok a virágzó gyümölcsfákra, amit néhány hónap múlva mindannyiunk pénztárcája meg fog érezni. A barack és a korai cseresznye jelentős része lefagyott a megyénkben, de lehet, hogy lekvárnak és pálinkának való szilvatermésből sem lesz bőség. Huszár Antal partiumi falugazdászt, a gyümölcstermesztés szakértőjét kérdezte portálunk.
Fotó: Sz. É.
Szolár Éva
A kajszibarack virágzása idején volt egy komoly hideghullám, éjszakai fagyokkal, amikor Bihar megye egyes részein –6-7 Celsius fokokat is mértek. Ez a hideghullám azonban egy kis légmozgással érkezett, nagy páratartalom és dér nem kísérte, ezért csak 20–40 százalékos fagykárt okozott a kajszibarackban – tudtuk meg a falugazdásztól.
A gazdák számára az első hullám úgy is felfogható volt, mint egy természetes ritkítás. „Egy jó közepes, kielégítő termésre való megmaradt. Örültek is a gazdák, milyen szépen túlvészeltük a kajszivirágzást. Egy része megmaradt, borsószem nagyságú gyümölcskezdeményeket láthattunk” – részletezte. Másfél hete kezdett el virágozni az őszibarack is, ami szintén elég jó napokat élt meg, éjszakai pozitív hőmérsékletekkel. Ezt követően érkeztek az elmúlt napok kemény mínuszai újabb csapásként, különösen a hétfő reggeli mélypont lesz komoly következménnyel a termésre. „Margitta környékén akár –6-7 Celsius fokokat is mértek, de a megyében a –4-5 Celsius fok volt az átlagos.” Ráadásul ez a hullám légmozgás nélkül érkezett.
Felmérhetetlen a kár az eddig látottak és hallottak alapján. A megvizsgált, kibontott virágokban kerestük az ép gyümölcskezdeményt, s azt láttuk, hogy százszázalékos kár érte
– mondta el.
„Kibontottunk kajszit és őszibarackot, cseresznyét és meggyet is. Száz virágból egy épet sem találtunk. Nem állíthatom, hogy százszázalékos a fagykár, mert az összes virágot nem tudjuk kibontani, de a 90 százalékos fagykárt biztosan megközelíti” – summázta. Vannak természetesen kivételek (például Diószeg és Nagyvárad környékén), ahol egy-egy dűlő fekvése miatt kicsit védettebb helyen van, ezeken „van esély, hogy csak 20–30 százalékos fagykár legyen, de a megye nagy részén, különösen az északi, érmelléki területeken a fagy levitte a barackot”.
Cseresznye
„Szépnek indult” – jegyezte meg. A korai cseresznyefajták – amelyek az elmúlt napokban már teljes virágzásban voltak –, a barackhoz hasonlóan teljes mértékben károsodtak. A kései cseresznyefajtákat – amelyeknél várhatóan egy vagy másfél hét után következett volna a virágzás –, szintén megtizedelte a fagy: „sok kibontott bimbó meg van barnulva”, látszik, hogy elfagyott, ,,a bibe, amiből látszik, hogy gyümölcs lesz, már elhalt" – taglalta. Az alma és körte esélyesebb jobb termésre, mivel kicsit később virágoznak, bár ezek esetében is megjegyezhető, hogy udvarokon, szélvédett helyeken a körte is kibontotta virágait. Összegezve elmondható, hogy a csonthéjasokat nagy kár érte, beleértve a szilvát is: „Ott is megvizsgáltuk a virágokat, és egy épet sem találtunk”.
Rovarok, beporzás
A kajszibarack virágzásának idején nemcsak a fagy okozott károkat, de a súlyos lehűlés, a nappali alacsony átlaghőmérsékletek a rovarokat is elriasztották. Az alacsony hőmérséklet, a sokszor szeles és esős idő miatt nem porozták be a gyümölcsfákat. Az elmúlt napokban szintén kevés rovart lehetett látni a fákon, amely a még megmaradt cseresznyetermésre lesz következménnyel.
Ha nem következett volna be a súlyos lehűlés és fagy, akkor sem lett volna teljes a termés, mivel a rovarok hiányoztak. Az elmúlt napokban a délutáni órákban, amikor kisütött egy kicsit a nap, akkor lehetett látni elvétve egy-egy méhet
– összegezte Huszár Antal. A rovarok hiánya már a kajszibaracknál is befolyásolta a terméskötődést: „észrevettem, hogy volt olyan virág, ami ugyan nem fagyott le, de nem kötődött meg, lehullott”.
Védekezés
A gazdák kétségbeesetten próbálták megmenteni a gyümölcstermést a legkülönfélébb technikákkal, mint a füstölés, paraffingyertyás védekezés, légkeveréses fagyvédelem, fagyvédelmi öntözés, meszelés és egyéb védőrétegek, tűzrakás, mulcsozás. A szakember elmondta, hogy a kis gyümölcsösök számára is vannak megoldások, készítmények. „Szemben a fákra permetezhető, fagyállónak nevezett folyadékokkal, inkább a stresszoldó készítményeket ajánlom. A növények is ki vannak téve a hőstressznek, nagyon nagy melegnek vagy hidegnek.”
A stresszoldó készítmények és növénykondicionálók lényege, hogy a növények egészségi állapotát és ellenálló képességét javítják.
Vannak olyan készítmények is, amelyek a nedveket sűrítik egy rövid időszakra: „Ilyet magam is sikerrel alkalmaztam a korábbi években a kajszivirágzás idején, amikor egy –6 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírtak a gyümölcsfáim, szinte nem volt károsodott virág”.
Nincs „fagyálló” kajszi
A nemesítők és a gyümölcstermesztők régi vágya, hogy olyan kajszibarackot hozzanak létre, ami később virágzik, de hiába próbálkoznak másfél hétnél tovább, nem tudják kitolni ezt az időszakot. „A kajszi genetikájában benne van a korai virágzás, amire tudományos magyarázatok is vannak. A kajszibarack származási helyén nagyon rövid a vegetáció, ahogy megérzi az első meleget, elkezd virágozni, amit nem tudnak »kinevelni« belőle."
Emiatt hiába nemesítik, keresztezik őket, nem tudnak előállítani olyan fajtát, amelynek a virágzása jelentősen kitolódna
– tudtuk meg. Vannak azonban olyan fajták, amelyek virágzásban jobban bírják a fagyot, például a japán nemesítésű Kyoto kajszibarack. Huszár Antal falugazdász megjegyezte: ez ugyan jól bírja virágzásban akár a –4-5 Celsius-fokot is, de a gyümölcskezdemény már sokkal érzékenyebb.
