Társulati díjátadó gálaünnepséggel zárult a Miniévad és a VIII. HolnapUtán Fesztivál

Pikó Stefánia

A Szigligeti Színház nagytermében, bár a járvány miatt feleannyi közönséggel, de éppolyan felemelő, ünnepi hangulatban telt a gálaünnepség, ahogy az máskor is lenni szokott. A Lila ákác című előadás után Bozsódi-Nagy Orsolya, a színház irodalmi titkára köszöntötte a jelenlévőket és nyitotta meg a társulati díjátadó gálát. Rendhagyónak nevezte az elmúlt évadot, hiszen annak első felében felújítási munkálatok zajlottak, készült a forgószínpad, így a nagytermet csupán a szilveszteri előadás alkalmával vehették újra birtokba, majd nem sokkal ezután, március közepén hozzánk is elért a világjárvány, és be is tiltották az előadásokat. „Tulajdonképpen csak ebben az egy hétben nyithattuk meg újra a színházat. Ezalatt megtekinthették az elmúlt évad bemutatóinak nagy részét, de nemcsak önök, hanem egy szakmai zsűri is, melynek tagjai fogják átadni a díjakat” – közölte. A színház ajándéka a díjazottak számára (egyebek mellett) egy különleges, Jankó-Szép Noémi képzőművész által létrehozott alkotás, az egykori színpad deszkáinak egy-egy darabjából.

Díjazások

A fáradhatatlan szöcskéknek (önkénteseknek) is megköszönték az elmúlt évadban véghezvitt munkát, és tortával díjazták a legszorgalmasabbat: Trubács Vivient.

A színház minden évben egy aranybérlettel jutalmazza leghűségesebb nézőjét, viszont az idei évadban a jelen helyzet miatt nem adhatnak hagyományos bérleteket, így aki az idei évad aranybérletese, Veres-Kovács Valéria (több, mint negyven éve hűséges nézője a Szigligeti Színháznak), meghívót kap a most következő évad minden bemutatójára. Aranyszilva díjjal jutalmazták Ghent Adrien fodrászt.

„Kulisszadíjunkat minden évadban a színpadi kisegítő személyzet, a közönségszervezés, vagy a művészeti titkárság valamely tagja kaphatja meg. A jelöltekre a társulatok tagjai szavazhattak, a három-három jelölt közül pedig a művészeti vezetők és a főigazgató választja ki a díjazandót. Az idei nyertes, akire a legtöbben szavaztak: Nosz Botond fővilágosító” – hangzott el.

A Földes Kati-díjat ebben az évben Román Eszter adhatta át Trabalka Cecília kollégájának, akit nemsokára a Hamletben láthat a nagyváradi közönség, előbbitől pedig lassan búcsút kell vennünk, ugyanis elhagyja a társulatot, ahogyan Kiss Tamás is.

A bábtársulat idei Nívódíjasa Hanyecz Debelka Róbert lett, akit egyebek mellett a Valahol Európában musical Simon Pétereként láthattunk nemrég. A díjat elbíráló Rusz Csilla tanító személyesen adta ezt át a művésznek. „Milyen a jó bábszínész? Színész és bábos, akinek a színészi jelenléte és bábosi feladata egyaránt fontos, akiben az ego és az alázat aránya állandó kell legyen, mert ha ez elbillen, akkor az előadás nézhetetlenné válik. (…) Ha előadásmódja karakteres, egyéni, és mindezzel segíti a darab megértését, ha képes egy gyermekközönséget elcsendesíteni, (…) ha érzem a színészben, hogy ő maga is rácsodálkozik arra, hogy egy bábdarab mennyi mindenre képes, az jó bábszínész” – fogalmazott rövid beszédében a zsűritag, még mielőtt átadta volna a nívódíjat.

A Nagyváradi Táncegyüttes legjobbja idén Brugós Sándor Csaba lett. A táncegyüttes produkcióit idén Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója zsűrizte. „Nagyon nehéz volt kiválasztani egy művészt egy olyan csapatból, amelynek a legnagyobb erőssége éppen az együttes, az együtt élés, együtt táncolás, együtt gondolkodás” – mondta az igazgató, majd a táncegyüttes művészeti vezetőjével, Szabó Enikő-Ágnessel adta át a díjat a táncosnak.

A Szigligeti Társulat előadásainak elbírálói között szerepelt Ban Cristian, az aradi Ioan Slavici színház és a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu színház rendezője, Fried Noémi-Lujza újságíró, illetve Zsigmond Andrea kritikus, a BBTE oktatója és a Játéktér folyóirat szerkesztője. A szakmai zsűri döntése szerint a legjobb női mellékszereplő díját Trabalka Cecília kapta, a legjobb férfi mellékszereplő díja pedig idén Kiss Tamást illeti. A legjobb női főszereplő díját ketten, Román Eszter és Tasnádi-Sáhy Noémi kapták, a legjobb férfi színésznek járó díjat pedig Tőtös Ádám. Az online zajló közönségszavazás győztese Hunyadi István színművész lett, aki díjátvétele után megköszönte a nézőknek, hogy ezekben a nehéz időkben is támogatják a színházat, a kultúrát, és arra kérte őket, hogy a továbbiakban is maradjanak hűséges színházba járók.

Egy Életműdíj és egy Szigligeti-gyűrű

Dobos Imre színművész 2016 óta Szigligeti-gyűrűs, tehát már több mint ötven éve van a pályán. Mielőtt a nagyváradi társulathoz került volna, huszonkét évig a sepsiszentgyörgyi színházban dolgozott. „Mindenki Cibi bácsijáról” Kiss Törék Ildikó írt laudációt, melyet Tasnádi-Sáhy Noémi olvasott fel, és melyben legjelentősebb szerepei is meg lettek említve. „Dobos Imre az őt követő színésznemzedékek számára is példa. Soha nem magamutogató, mindig az adott színházi pillanat megteremtésén munkálkodik, színésztársaival és a rendezővel együtt” – állt többek között a méltatásban. A töretlen energiájú, mindig kiválóan teljesítő színművészt most Életműdíjjal jutalmazták, ő pedig beszédében elsőként gratulálhatott Hajdu Gézának, a közönség örök kedvencének, akit kerek ötven évvel ezelőtt szerződtettek színházunkhoz, és azóta is aktív tagja a társulatnak. A művész életútjáról, a döcögős pályakezdő évekről, karrierjének felíveléséről, sikeres és nagyszabású tehetséggondozói programjáról és igazgatói éveiről a Thália ölében című interjúkötetben olvashatnak, melyet Nagy Béla, a színház egykori irodalmi titkára szerkesztett.

Hajdu Gézát, a színház örökös tagját Novák Eszter művészeti vezető és Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója is köszöntötték, illetve Novák Eszter felolvasta édesapja, Novák Ferenc levélben megírt gratulációját. Czvikker Katalin méltatásában kiemelte: „Géza bácsi, ahogy a mindennapokban emlegetik fiatal kollégái, az elmúlt 50 évben olyan szervesen beépült Nagyvárad kulturális környezetébe, mint láthatatlan szellő a nyári napsütésbe. Jót tett mindannyiunknak, nemcsak tehetségével, de emberségével is. Ha olvasott, tanult valamit, alig várta, rohant, hogy megoszthassa másokkal a szépséget, örömet, boldogságot, amivel találkozott. A hivatás és küldetéstudat volt számára a legfontosabb. Mindenkihez volt és van egy jó szava, a társulatba frissen érkezett fiatal színészeket rendszerint ő látta-látja el jó tanácsokkal”.

Hajdu Géza megható Mikszáth-idézettel búcsúzott a közönségtől: „Menjenek haza azzal a tudattal, hogy láttak ma végre egy boldog embert!”

A díjátadó végeztével hivatalosan is megnyitották a 2020/2021-es, jubileumi évadot, amelyben a színház fennállásának 120. évfordulóját ünnepli a város és a nézőközönség.