Sajtóhír: Mircea Lucescu veszi át a román fociválogatottat

Jósa Attila 

Miután Edward Iordănescu úgy döntött, hogy az Európa-bajnokság után nem folytatja a válogatott élén, a FRF első körben Gheorghe Hagihoz fordult. A Farul edzője és tulajdonosa azonban nem volt hajlandó átvenni a nemzeti csapat irányítását, inkább folytatta a Kontancán elkezdett projektet. A második jelölt, akit a Technikai Bizottság javasolt, Mircea Lucescu volt, a neves edzőnek volt egy találkozója a leköszönő Edward Iordănescuval, valamint tárgyalt a bizottság vezetőjével, Mihai Stoichiţăval és a labdarúgó-szövetség elnökével Răzvan Burleanuval is. Napokig tartó egyeztetések és tárgyalások után Mircea Lucescu hétfőn meghozta a végső döntését, és elfogadta a FRF ajánlatát. Mircea Lucescu 1981 és 1986 között már edzette a román válogatottat, ez idő alatt a mérlege 58 mérkőzésen 24 győzelem, 19 döntetlen és 15 vereség volt. Lucescu 1983-ban fantasztikus bravúrt ért el a Trikolórokkal: egy szinte lehetetlen csoportból kvalifikálta a csapatot a 84-es franciaországi Európa-bajnokságra. 

Fantasztikus pályafutás 

A válogatott éléről egy nagy siker után kellett távoznia: harmincnyolc évvel ezelőtt, 1986 szeptemberében Románia 4–0-ra legyőzte Ausztriát a Ghencea Stadionban, az 1988-as Európa-bajnokság selejtezőjében, ami után Mircea Lucescu edzőt a román kommunista párt vezetőségének kezdeményezésére távozásra kényszerítették, a csapatot pedig a már szintén a válogatott mellett dolgozó Jenei Imre vette át, akivel Románia 20 év után kijutott az 1990-es világbajnokságra. „Sajnos nem adták meg nekem a lehetőséget, hogy végigvigyem a munkát azzal a generációval. Ausztria akkoriban nagyon erős csapat volt, de hatalmas fölényben játszottunk, a végeredmény még számukra volt hízelgő. Ez volt az egyetlen meccsem a Ghencea Stadionban a válogatott élén” – mondta Mircea Lucescu egy interjúban évtizedekkel később. A két szakember útja a 2000-es Európa-bajnokság előtt is keresztezte egymást, akkor, Victor Piţurcă távozása után sokáig Lucescu tűnt befutónak a szövetségi kapitányi posztra, a FRF választása viszont ismét Jenei Imrére esett. Az 1986-os távozása után Lucescu visszatért a Bukaresti Dinamóhoz, melyet KEK-elődöntőbe vezetett. Az 1989-es események után sikeres külföldi karrierbe kezdett, az akkoriban legerősebbnek tartott olasz bajnokságban megfordult többek között a Pisa, a Reggiana és a Brescia élén, majd 1997-ben hazatért a Bukaresti Rapidhoz, amellyel bajnoki címet ünnepelhetett. Pályafutásának csúcsán, az 1998–1999- es idényben 17 mérkőzésen az Inter Milan csapatát vezette, ahol 4 győzelem, 4 döntetlen és 7 vereség volt a mérlege. Az Internél olyan világklasszis játékosokkal dolgozott együtt, mint Ronaldo, Roberto Baggio, Andrea Pirlo, Javier Zanetti és Ivan Zamorano. Egy sikeres törökországi kitérőt követően, ahol bajnoki címet nyert a Galatasaray és a Besiktas csapataival, Lucescu 2004-ben aláírt a Sahtar Doneckhez, az ukrán klubot pedig UEFA-kupa győzelemre vezette a 2010-ben. Románia nem az egyetlen válogatott Lucescu önéletrajzában, miután 2017 augusztusától 2019 februárjáig a török válogatottat is edzette. Pályafutása során 36 trófeát nyert el csapataival, ennél többel csak Pep Guardiola és Sir Alex Ferguson büszkélkedhet a nemzetközi labdarúgás világában. A sztáredző 2023 novemberétől, a Dinamo Kijevnél töltött időszak óta szabadon igazolható volt.