Centenáriumát „ünnepli” a lebontásra ítélt nagyváradi Bodola Gyula Stadion

Jósa Attila 

Nagyváradon 1902-ben mutatkozott be kezdetleges formájában a labdarúgás, azonban az igazi áttörést a sportág számára a NAC 1910-es életre hívása jelentette. A futball robbanásszerű fejlődésének semmi sem szabhatott gátat, egymás után alakultak a klubok városszerte, egy-egy Nagyváradi AC – Törekvés rangadó pedig hatalmas tömegeket vonzott a Rhédey-kertbe, így szükségszerűvé vált egy nagyobb befogadóképességű létesítmény megépítése. A NAC vezetőségének és különösen dr. Pelle Jánosnak felbecsülhetetlen érdeme, hogy agilitása és munkálkodása nyomán sikerült megépíteni Várad korszerű futballpályáját.
A korabeli napilapok közül a Nagyváradi Napló az 1924. október 17-i felvezetőjében így számolt be az október 19-i megnyitóról: „Nemcsak Nagyvárad, hanem az egész ország sportéletének jelentős eseménye lesz az újonnan épült Károly trónörökös nevét viselő nagyváradi sporttelep vasárnapi megnyitása. Közel egy évvel ezelőtt a Nagyváradi Atlétikai Club néhány lelkes tagja – látva, hogy az egyre fejlődő nagyváradi sportnak egy pálya kicsinynek bizonyul – akciót indítottak egy új pálya építése iránt. A mozgalom egyre növekedett és végül is sikerült a szükséges tőkét és anyagot előteremteni és a munkálatokat megkezdték. Az új pálya a volt Erzsébet-liget folytatásában, szembe a gyermenhellyel épült. A pályaintéző-bizottság, élén dr. Zigre Miklóssal mindent elkövetett, hogy az építkezések még az idén befejezhetők legyenek, de minden igyekezet hiába való volt, az új pályát a tervek szerint teljesen felépíteni nem lehetett. A bizottságnak sikerült azonban elérni azt, hogy a pályát annyira elkészíthették, hogy azon már minden akadály nélkül futballozni lehet. A tervezett kőépületeket (klubház, öltözők, büffék stb.) fabódékkal helyettesítették. A tervek szerint ezeket a bódékat lebontják és a jövő tavasszal rendes téglaépületeket építenek helyettük. Különös érdekessége az új pályának a hatalmas fedett tribün, amelyen kétezer ülőhely van. Két öltöző helyiség és egy bírószoba van a fabódéban. A pályát csatornázni fogják és a vízvezetéket is bevezetik. Az öltözőket fürdőhelyiségekkel látják el és két gyönyörű büffét fognak építeni. A pályanyitó mérkőzést vasárnap tartják meg amikor is az AMTE csapata fog a NAC csapatával mérkőzni.” 
A lap 1924. október 21-én megjelent tudósítása alapján a gól nélküli döntetlenre végződött NAC–AMTE mérkőzésen a vendégek álltak közelebb a győzelemhez. A több névváltozáson átesett váradi klub 1963-as megszüntetéséig ebben a stadionban játszotta hazai mérkőzéseit, ezt követően inkább kevesebb, mint több sikerrel a Crişul, majd 1972-től a Bihar FC vette át a NAC megüresedett helyét a váradi sportéletben. Az aréna is komoly változtatásokon ment át az évtizedek alatt, villanyvilágítást is kapott, majd atlétikai pályával bővítették. 1984-ben a Románia–Izrael mérkőzésre 30 ezer szurkoló látogatott ki, ez mind a mai napig a hivatalos nézőcsúcs a váradi stadionban. A létesítmény a jelenlegi formáját a nyolcvanas évek végén, a „kanyarok” beépítésével nyerte el. 2008 őszén az RMDSZ városi frakciójának előterjesztése után Bodola Gyuláról, a NAC legismertebb labdarúgójáról lett elnevezve a stadion. A létesítmény bontásáról 2019-ben döntöttek, Ilie Bolojan polgármester akkor bejelentette, hogy új stadiont épít a város a Nagyvárad Aréna szomszédságában, az egykori Ócskapiac környékén. A tervek szerint az új aréna leghamarabb 2027-re készül el.