Megvan a megoldás

2024.02.26. 05:05

Egy új kutatás szerint így lehet túlélni az egyik leggyakoribb rákot

Amerikai kutatóorvosok tették közzé az eredményeiket.

Egy új kutatás szerint így lehet túlélni az egyik leggyakoribb rákot

Az évenkénti, rendszeres szűrés segít a mellrák túlélésében

Forrás: Shuttestock

Fotó: ORION PRODUCTION

Az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság hivatalos folyóiratában, a Radiologyban újonnan megjelent közlemény hangsúlyozza: a 40 éves korban kezdődő és legalább 79 éves korig évente ismételt mellrákszűrés minimális kockázatokkal jár csupán, és ez a szűrési mód vezet a halálozás lehető legnagyobb mértékű csökkentéséhez.

Mellrák – az egyik leggyakoribb halálok a nők körében

Az Egyesült Államokban a mellrák a második leggyakoribb daganatos halálok a nők körében. Noha kutatások igazolják, hogy a mammográfiás szűrésen való következetes részvétel 40 százalékkal csökkenti a mellrákból eredő halálozást, a nők mindössze fele vesz részt az éves szűrővizsgálaton.

„A mellrákszűrést érintő ajánlások, különösen ami a kezdő életkort és a gyakoriságot illeti, folyamatos vita tárgyát képezik” – mondta el Debra L. Monticciolo, a Dartmouth Geisel School of Medicine (Hanover, New Hampshire) radiológus professzora.

Monticciolo kiemelte: az USA Betegségmegelőzési Szolgálata Munkacsoportjának (U. S. Preventive Services Task Force, USPSTF) 2009-ben kiadott ajánlása, amely 50 éves korban kezdődő kétévenkénti szűrést javasolt, országszerte jelentős visszaesést eredményezett a részvételben. A USPSTF 2023-ban új ajánlást fogalmazott meg, miszerint a nőknek 40 és 74 éves kor között kellene kétévenkénti szűrésen megjelenniük. Ezzel szemben az Amerikai Radiológiai Kollégium (American College of Radiology), a Mellvizsgálati Képalkotó Társaság (Society of Breast Imaging) és a Nemzeti Átfogó Daganatügyi Hálózat (National Comprehensive Cancer Network) évenkénti szűrést javasol a mellrák szempontjából átlagos kockázatú nők számára 40 éves kortól kezdődően egészen addig, amíg az illető jó egészségnek örvend.

Tanulmányukban Monticciolo és munkatársai újraelemezték a Cancer Intervention and Surveillance Modeling Network (CISNET) 2023-as mellrákszűrési eredménybecsléseit. A CISNET-modell lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a valós egyesült államokbeli adatok alapján megbecsüljék egy tervezett szűrőprogram kimenetelét a szűrési gyakoriság és a kezdő életkor függvényében – írja az Origo.

A szerzők négy lehetséges szűrési ütemezésre vonatkozóan vetették össze a szűrés lehetséges előnyeit – a halálozásban mutatkozó csökkenést, a megnyert életéveket, az elkerült mellrák okozta haláleseteket – a kockázataival, úgymint a negatív eredményű biopsziákkal és az ismételt vizsgálatokkal. Az összehasonlításban az 50–74 év közöttiek kétévenkénti szűrése (vagyis a régóta érvényes USPSTF-ajánlás) mellett a 40–74 évesek kétévenkénti szűrése (az új munkacsoport-ajánlás), a 40–74 évesek évenkénti szűrése, valamint a 40–79 évesek évenkénti szűrése szerepelt. A CISNET-modell a 79 év fölötti korcsoportra vonatkozóan nem ad becsléseket.

A CISNET-becslések áttekintése azt az eredményt hozta, hogy a 40–79 évesek évenkénti szűrése akár digitális mammográfiával, akár tomoszintézissel (háromdimenziós mammográfiás rekonstrukcióval) a halálozás 41,7 százalékos csökkenését eredményezné.

Az 50–74 évesek és a 40–74 évesek kétévenkénti szűrése rendre 25,4 százalékos és 30 százalékos csökkenéshez vezetne. Emellett a 40–79 évesek évenkénti szűrése járna az összes lehetőség közül a legalacsonyabb téves pozitív aránnyal (6,5 százalék) és a legkevesebb jóindulatú eredményű szövettani mintavétellel (0,88 százalék).

„Tanulmányunk legfontosabb üzenete az, hogy a 40 éves korban kezdődő és legalább 79 éves korig évente ismétlődő szűrés csökkenti leginkább az összesített halálozást, ezen a módon kerülhető el a legtöbb daganatos haláleset, és ez biztosítja a legtöbb megnyert életévet 

– hangsúlyozta Monticciolo.

– Óriási tehát a legalább 79 éves korig ismételt szűrés pozitív hozadéka, és még ennél is több lehet, ha a szűrés 79 éves kor fölött is folytatódik.”

Monticciolo hozzátette: bár az USPSTF is a CISNET-modell segítségével fogalmazza meg ajánlásait, a munkacsoport nem egyszerű kockázatnak, hanem kimondott kárnak tekinti az ismételt vizsgálatokat és a negatív biopsziákat. „Hajlandóak a halálozásban elért csökkenés egy részéről lemondani csak azért, hogy kiegyensúlyozzák az előnyöket és a »károkat«, és nehogy ismételni kelljen a képalkotó vizsgálatot, vagy nehogy feleslegesen végezzenek negatív eredményű szövettani mintavételt.”

A kutatók mostani elemzése szerint évenkénti szűrés esetén a jóindulatú biopsziás eredmény valószínűsége 1 százalék alatti, és a mammográfiás felvételre való visszahívási arány is 10 százalék alatt marad. Az évenkénti tomoszintézises szűrés esetén a visszahívási arány már csak 6,5 százalék.

„A szűrés kockázatai nem jelentenek halálos veszélyt, és a legtöbb nő számára elfogadhatóak – szögezte le Monticciolo. – Ezzel szemben az előrehaladott emlőrák gyakran halálos. A melldaganatot annál könnyebb kezelni, minél előbb felfedezik, tehát felesleges műtétektől és kemoterápiás kezelésektől is megkíméljük a nőket a korai felismeréssel.”

Monticciolo abbéli reményét fejezte ki, hogy a jelen tanulmány tovább erősíti azt a formálódó szakirodalmi konszenzust, amely szerint a 40 éves korban elkezdett évenkénti szűrés a mellrák korai diagnózisának legmegfelelőbb módja.

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a erdon.ro legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában